Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ZÉTÉNYI ZSOLT, DR. (MDF)
1486 (15.30) És vannak olyan megoldások, amelyek felismerhetően az Alkotmány tételes rendelkezéseibe ütköznek. Ilyen közvetlen alkotmányellenességre mutató törvényt az igazságtétel tágabb körében sem hoztunk. Nem lehettünk jövőbe látók, és nem végezhett ük el ugyanazokat az absztrakciós és deduktív folyamatokat, logikai műveleteket amelyeket egy másik szervezet elvégzett, és különösen nem végezhettük el ugyanolyan eredménnyel. Ezért ez az aggály nem terhelheti a magyar jogalkotót. Neki az a feladata, hogy az Alkotmány szövegébe ütköző szabályok meghozatalát kerülje, de nem feladata gondolati folyamatok felépítése, olyan gondolati folyamatoké, amelyek legalább kétféle eredményre is vezethetnek. Más kérdés az, hogy meg kell kísérelni a törvény előterjesztőin ek és támogatóinak, hogy végigjárják a lehetséges gondolati pályákat, a politikai következményeket, átgondolják saját felelősségüket, és így legfőbb parancsuknak, saját lelkiismeretüknek engedelmeskedve döntsenek. Ez az ő átruházhatatlan felelősségük, ha ú gy tetszik, ez a törvényhozó magányossága. Ezt a felelősséget és ezt a magányosságot nem oszthatja meg a törvényhozó másokkal, nem bővítheti ki a felelősök és a döntéshozók körét, amennyiben törvényhozási tárgyakról van szó. Az á ltalam letett, általunk letett két javaslat lényege a következő: ami az önök előtt fekvő törvényjavaslatot illeti, azt kívánja lehetővé tenni, kötelezően előírni, hogy az állam ne tagadhassa meg az eljárás megindítását arra hivatkozással, hogy az előzetes megítélés, nyomozás nélküli mérlegelés szerint egy cselekmény büntethetősége elévült, hanem derítse fel, nyomozza ki a tényállást. Az összes feltétel megléte esetén emeljen vádat, a bíróság pedig hozzon ítéletet vagy végzést, attól függően, hogy megállapít jae az elévülést vagy az el nem évülést. Lényeges tehát, hogy az eljárás célja nem az elévülés megállapítása, ahogy sokan mondják, hanem az, hogy a tényállást felderítsék, és ennek ismeretében a legnagyobb felelősséggel és szakismerettel rendelkező igazsá gszolgáltatási fórum, a független magyar bíróság döntsön arról, hogy elévült vagy nem évült el a büntethetőség, és ettől függően döntsön a büntetőjogi felelősség kérdésében. Mindenképpen meg kell állapítania azonban, hogy a vádlott elkövettee a terhére ró tt bűncselekményt, vagy sem. A másik képviselői önálló indítvány annak kimondását javasolja országgyűlési elvi állásfoglalás formájában, hogy miként értelmezi a magyar Országgyűlés a büntethetőség elévülését, különös tekintettel az időmúlás sajátos körülmé nyeire. Ez a javaslat megállapítja azt az elmúlt évtizedekben ismert és megvolt tényt, amely szerint, amikor jogon kívüli elemek, az alkotmányos törvényekkel ellentétes alacsonyrendű jogszabályok a bűnüldözési parancsot kiiktatják az ügyben, vagy egyébként törvényes ok nélkül mellőzik a büntetőjogi felelősségre vonást, megszegve az állam bűnüldözési kötelezettségét, ennek eleve következménye, hogy az elévülést létrehozó joghatás nem jöhet létre. Amint a kérdés egyik elismert külföldi szakértője írja, ha a j ogi helyzet egy bűncselekmény üldözését lehetetlenné teszi, akkor az elévülés nem kezdődhet vagy folytatódhat. Ennek az állásfoglalásnak azért van jelentősége, mert nem hoz létre utólag elévülési szabályokat. Szaknyelven szólva: nem konstitutív, hanem dekl aratív jellegű, és figyelmezteti a jogalkalmazót arra a kötelezettségére, hogy nem kell, nem köteles, hogy következményeket fűzzön jogilag nem figyelembe vehető időmúláshoz. És ami ennél is több: a lelkiismeretes jogalkalmazó nem fűzhet jogi következmények et olyan időmúláshoz, amely alatt nem történt bűnüldözés. Ezen állásfoglalás természetesen nem kötelező a bíróságokra a törvény erejével, de igenis figyelemfelhívó a törvényt hitelesen értelmezni hivatott Országgyűlés szavának kijáró jelentőség és fontossá g miatt. Ez a figyelem és fontosság megilleti annak a testületnek az állásfoglalását, amely maga jogosult a büntető jogszabályok és más törvények megalkotására.
