Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALOGH GÁBOR (független)
1476 És ennek a jövőnek a reményében ajánlom kellő módosításokkal elfogadásra a tisztelt Ház nak a jelenleg beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Utolsóként következik Balogh Gábor független képviselő úr. Felszólaló: Balogh Gábor (független) BALOGH GÁBOR (fü ggetlen) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Jelen nem lévő Miniszter Úr! Tegnap késő este a tanulmányaim során az úgynevezett osztályharcos történelmi időkre emlékeztető szóval jellemezte hozzászólásomat az Országgyűlés szociális bizottságának elnöke, a mikor azt mondta, hogy dezinformálom önöket. Az állítását – úgy is mondhatnám – egy kellő "csak"kal és ködösítéssel alapozta meg, hogy hogyan tudhatnék olyanokról, hogy mik hangzottak el a bizottsági üléseken, ha nem vagyok bizottsági tag? Tegnap tudatosa n nem reagáltam személyes megtámadtatás címén, mert megadta a mai beszédem kezdő poénját. Nos, elnézést szeretnék kérni, hogy nem lévén sem orvos, sem pedig szociális bizottsági tag, mégis beszélni merek egy be nem terjesztett szociális törvényről és a kor mányelőterjesztésről, mégpedig eléggé el nem ítélhető módon a függetlenek vezérszónokaként. Képviselőtársaim! Azt mondhatom, hogy dezinformáltak engem és bennünket az illetékesek, a felelősök, beleértve a miniszter urat is. Én, és gondolom, közülünk sokan a szociális törvényt, a szociális kódexet vártuk és helyette kaptuk ezt, amely megoldásában, reformszellemében és gyorsaságában rendkívül emlékeztet engem a társadalombiztosítás reformjára és annak ellenzéki pártokat is befogadó, kormánykoalíciós megvalósí tási módozataira. Annak idején kikérte véleményemet a miniszter úr a törvényjavaslattal kapcsolatban. Azt feleltem: ez jó lehet az Antallkormánynak, de nem a kereszténydemokráciának! Talán ezért nem ő terjesztette elő, s nincs jelen a mai ülésen. Mert mit kaptunk eddig? Lényegében nem mást, mint szép szólamokat. Most pedig kormány- és miniszteri rendeletek, továbbá egyéb állásfoglalások kivonatát törvényjavaslati szinten, természetesen megkeresztelve és kiegészítve néhány hangzatos szóösszetétellel! Ezért is a cím: "A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 6570es számú törvényjavaslat", valamint rövid és középtávú "testvére" 6899es számon "A szociális ellátások további átalakításának rövid és középtávú feladatairól szóló országgyűlési ha tározati javaslat." Most tehát újból – a szociális bizottság elnökének szavát használva – dezinformálom önöket? Ez nem a szociális törvény, s a benyújtott anyagok alapján bizton állíthatom, hogy ez a Parlament már nem fogja a szociális törvényt meghozni. É n úgy gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat – egy technikai rendelkezésgyűjtemény, amely egyes rendelkezéseiben tartalmaz ugyan olyan jegyeket is, amelyek a szociális törvényben is kellenének, de addig azért nem megy el, és nem véletlenül! Hölgy eim és Uraim! Ha már itt tartok, utalni szeretnék arra, hogy nem tekinthetem véletlennek azt sem, hogy a törvényjavaslat nem a szociálpolitikáról, hanem a szegénypolitikáról szól. Ennek legjellemzőbb vonása akkor ütközik ki, amikor az ember és családja vis zonyainak, körülményeinek szabályozására keresem a választ. S mit tapasztalok? Azt, hogy a kormányelőterjesztés nem a szociálpolitikai szemléletre jellemző kritériumokat fogalmazza meg, és ezen keresztül a helyes és vállalható megoldási módozatokat, hanem csupán a bekövetkezett eseményekhez viszonyítva próbálja körülírni a nyújtandó támogatás, juttatás, ellátás és szolgáltatás feltételrendszerét és mértékeit, valamint nagyságrendjét. A törvényjavaslat, stílusosan szólva kerüli, mint ördög a tömjénfüstöt: n em ismeri a létminimum vagy a lassan már feledésbe merülő társadalmi minimum fogalmakat. Mindez számomra azt jelenti, hogy hazánkban az elkövetkező időkben nem a szociálpolitikai kritériumok mentén fogalmazódnak
