Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAVAS GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1465 A korábbi magyar szociálpolitikát sokan bírálták azzal, hogy "ható, hető" szociálpolitika, vagyis mindig egyéni elbírálás alapján, eseti megoldásokat helyez előtérbe. Nos, ez elég jelentős mértékben megmara dt a mostani törvényjavaslatban. Hogy csak néhány példát idézzek a törvény szövegéből: a jogosult részére szociális ellátás nyújtható; szociális rászorultságtól függő pénzbeni ellátások iránti kérelmet lehet benyújtani – az előző változatban kérelem helyet t igény szerepelt; a települési önkormányzat létfenntartási támogatást nyújthat; ápolási díj állapítható meg; a települési önkormányzat képviselőtestülete temetési segélyt nyújthat… És így tovább, és így tovább, sorolhatnám tovább a példákat. Ezzel a szabá lyozási móddal vagy szövegezési móddal szorosan összefügg, hogy ennek a szabályozásnak igen jelentős elemeit a törvény az önkormányzatoknak rendeli helyi rendeletekben szabályozni. Olyan kérdéseket is, amelyeket, azt hiszem, a garanciális elemek megőrzése érdekében mindenképpen törvényben kellene szabályozni. Hogy csak egy példát említsek: hogy milyen méretű lakás mellett, milyen nagyságú lakás mellett jár lakásfenntartási támogatás – hiszen ez többékevésbé egységesíthető. Itt, persze, az önkormányzatoknak adott széles körű rendeletalkotási jog fölveti azt is, hogy kié az ellátási felelősség: az államé vagy az önkormányzaté. Itt azt a választ kaptuk, hogy mind a kettőé – amit el is fogadhatunk, de ehhez akkor a lehetőségeket is megfelelő mértékben kell elos ztani. Ha az önkormányzat ellátási felelőssége növekszik, akkor annak ezeket a következményeit is figyelembe kell venni. Nem tudta megoldani a törvényjavaslat azt a problémát sem, hogy a biztosítási ellátásokat, a biztosítási alapon járó ellátásokat világo san elválassza a szociális ellátásoktól. Amikor az Országgyűlés meghozta a társadalombiztosítás profiltisztítására vonatkozó határozatát, akkor a szociális bizottságbeli vitában nagyon félszívvel szavaztuk meg ezt a javaslatot. Világos volt ugyanis, hogy a társadalombiztosítást tehermentesíteni kell az ilyen típusú ellátások alól, ugyanakkor féltünk, hogy ha kikerülnek ezek az ellátások a társadalombiztosítás keretéből, akkor esetleg nem lesz kellő garancia arra, hogy ezek tovább is létezni tudnak. (12.10) Most az országgyűlési határozatban szerepel egy csomó ilyen ellátás, amit a profiltisztítás keretében kellene kivonni, és félő, hogy itt nem lesznek meg a megfelelő garanciák. A korábbi változatban szerepelt a gyermekgondozási segélynek is alanyi jogon val ó kiterjesztése. Ennek kapcsán hadd vessem föl, hogy azáltal, hogy egy csomó ellátás a társadalombiztosítás keretében volt korábban, azáltal ezek akkor is társadalombiztosítási elvek szerint határozódtak meg és szabályozódtak, hogyha tulajdonképpen nem vol t mögöttük járulékfedezet. Ilyen volt például a gyermekgondozási díj is, amelyet véleményünk szerint indokolatlan a táppénzhez hasonló keresetarányos módon meghatározni, hiszen nincs mögötte járulékfedezet, és különösen indokolatlan lesz akkor, ha kikerül a társadalombiztosítási ellátások közül. A Szabad Demokraták Szövetsége javasolni fogja, hogy a gyermekgondozási díjat alakítsuk át gyermekgondozási segéllyé, és az így felszabaduló számításaink szerint mintegy 4 milliárd forintnyi összeget a rendszeres sz ociális segélykeretet is figyelembe véve fordítsuk egy állampolgári alapnyugdíj létrehozására és a gyermekgondozási segély alanyi jogon való kiterjesztésére. Felvetődik ennek a kérdésnek – tehát biztosítás és szociális ellátás szétválása – a kapcsán az egy etlen újonnan bevezetett ellátás, a gyermeknevelési támogatás szabályozásával kapcsolatos néhány probléma. Nevezetesen az, hogy itt a szabályozásba beépül egy olyan elem, amely szociális ellátásról és a meghatározott célokról lévén szó, teljesen elfogadhat atlan, az, hogy nemcsak bizonyos jövedelmi szint, nemcsak 3 gyerek a szükséges feltétel ahhoz, hogy valaki ezt kapja a tervezet szerint, hanem 270 napos korábbi munkaviszony is, ami lényegében azt jelenti, olyan körülmények között, hogy ismét nincs járulék fedezet az ellátás mögött, hogy két ugyanolyan helyzetű asszony között – tehát egyformán 3 gyereket nevelő, egyformán otthon maradó asszony között – azon az alapon tesz különbséget, hogy melyiknek volt több lehetősége helyzeténél vagy lakóhelyénél fogva ko rábban dolgozni, s melyiknek volt kevesebb. Ráadásul nemcsak abban tesz a két asszony között
