Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 28. szerda, az őszi ülésszak 19. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAVAS GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1461 De tájékoztatási felelőssége lesz a kormányzatnak és az önkormányzatoknak is. Széles kör számára kell hozzáférhetők legyenek azok az űrlapok, amelyeken az egyes ellátá sokat igényelni lehet. Jó lenne, ha ilyen igénylőlapok nemcsak a népjóléti irodákban, hanem a hétköznapi létezés más forgalmas, kitüntetett helyén is majd megtalálhatók lennének, például postahivatalokban, ahogyan ez más országokban is történik. Tisztelt O rszággyűlés! Nincs kétségem aziránt, hogy mai nehéz társadalmi és gazdasági helyzetünkben épp a szociális törvénykezés során széles tere van a kritikai megnyilvánulásoknak. Meggyőződésem, hogy e lehetőséggel élni is kell. Ugyanakkor óvom valamennyiünket a reális helyzettel számot nem vető, demagóg megnyilvánulásoktól. Kormányzópártok és ellenzék éppen elég politikai vitát folytattak és folytatnak ahhoz, hogy a szociális gondoskodás óhatatlanul korlátozott lehetőségeiről szóló törvényjavaslat vitájában tartó zkodjanak a felesleges szócsatáktól. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja, amelynek nevében a javaslatot most elfogadásra ajánlom, erre fog törekedni. Tisztelt Képviselőtársak! A másokon való segíté s legfontosabb aspektusa, a segített és a segítők közötti lélektani kapcsolat mélysége, hatékonysága nem iktatható törvénybe. Az élet misztériumának okán talán jobb is így. A szociális törvénykezés vitájában a segítés lelki tartalmáról hadd szóljak nagy ír ónk, Németh László szavaival. Idézem "Irgalom" című regénye utolsó sorait, azt a jelenetet, amelyben a szigorló orvos futni tanítja a kezdetben szégyenlősen szabadkozó, ám mindjobban feloldódó sánta kollégáját. Idézem: "Na, ugye hogy tudunk mi futni? – áll t meg Ágnes közvetlen mellette, s a mellére húzta s megcsókolta a lihegő fejét. És közben úgy érezte, mintha nem is csak Ferit, de az anyját, apját, Bölcskeinét, a haldokló Matát, az egész elfekvőt, a nagy emberiséget húzta volna a mellére, a sánta emberis éget, amelynek hitet kell adni, hogy futni tud, s a lábára is vigyázni közben, hogy sántaságába bele ne gabalyodjék!" Köszönöm figyelmüket. (Taps.) (A jegyzői kormánypárti helyet Tóth Sándor tölti be.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik H avas Gábor képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka. Felszólaló: Havas Gábor, az SZDSZ képviselőcsoport nevében HAVAS GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képv iselőtársak! Hölgyeim és Uraim! Nagy várakozás előzte meg a szociális törvényt, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy interpellációk egész sora kérte számon a késedelmes benyújtást, és legkülönfélébb társadalmi szervezetek sürgették annak mielőbbi megalko tását. Hiszen mindenki érzékeli azokat a nagyon súlyos szociális feszültségeket, amelyek az országban tetten érhetők, és ezért sokan talán ettől a törvénytől olyasminek, olyan problémáknak a megoldását is várták, amelyeknek megoldására ez a törvény szükség szerűen a dolog lényegénél fogva egyszerűen nem lehet alkalmas! Azt is mondhatom tehát, hogy bizonyos értelemben túlzott várakozás is megelőzte ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását, és félő, hogy ennek a túlzott várakozásnak végképp nem fog tudni megfe lelni. Hiszen ha például figyelembe vesszük, hogy a szociális célokat is szolgáló újraelosztás egyéb alrendszereiben, illetve együttvéve összesen 700 milliárd forint forog, sőt egyes újabb kormányzati anyagokban le van írva az 1000 milliárdos szám is, – am it azonban már egy kissé túlzásnak tartok a magam részéről, – akkor ha azt is figyelembe vesszük, hogy az a szféra, amelyet a szociális törvény szabályozni kíván, mindössze 32 milliárd forinttal rendelkezik az idei költségvetésben, akkor már láthatjuk, hog y a szociális gondok megoldásában mekkora darabka, mekkora szeletke megoldására vállalkozhat esetleg ez a törvény. Vagy gondoljunk bele abba, hogy a társadalombiztosítás rendszere a költségvetés több mint felét kitevő összeg felett rendelkezik, és gondolju nk bele abba, hogy az adórendszerbe beépült, szociális
