Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 27. kedd, az őszi ülésszak 18. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1302 A munkanélküliség megfelelő kezeléséhez a foglalkoztatási tör vény módosítását javalljuk. Egyrészt: a járadékok emelését, mert a költségvetés ennél többet, amit említettem, nem tud erre a célra fordítani. Másrészt: a munkanélküliség szigorúbb ellenőrzését. Harmadrészt: nagyobb lehetőséget az önkormányzatok számára, h ogy a területükön lévő munkanélkülieket a források átadásával is foglalkoztathassák. Tisztelt Képviselőtársaim! A lakossági jövedelmek oldaláról ma már világosan körvonalazódik, hogy a benyújtott törvényjavaslatokból három dolgot nehéz lesz elfogadni. Az e gyik: a családi pótlékra nem tartalmaz többletet a költségvetés. A másik: a nyugdíjemelést nem a nettó nominál bérindex szerint tartalmazza a javaslat, hanem annál alacsonyabban: az aktív korú lakosságéval arányosan. A harmadik: a költségvetési intézmények automatikus emelése jövőre elmarad. Ezen túl még nyilván számos igényt fel fognak sorolni, elfelejtve azt sokszor, hogy hazánkban az egy főre jutó megtermelt összjövedelem harmada, tizede azoknak az országoknak az adataihoz képest, amelyekre oly szívesen hivatkoznak. Természetesen azért vagyunk itt, hogy az önök javaslatait is mérlegelve, az adott keretek között a lelkiismeretünk és pénztárcánk terjedelme szerint a lehető legjobb megoldásokat megtaláljuk. A családi pótlékról már tegnap az adó alapján beszé ltünk, én most arra nem akarok kitérni. Nehezebbnek érzem a helyzetet és a megoldást a nyugdíjasok esetében a nyugdíjaknál. Nem azért, mintha nem lenne logikája a benyújtott változatnak. A társadalombiztosítás járulékai a bértömegen nyugszanak. Az indexálá s az ennél magasabb nominál bérindexen nyugszik. Kérem, ez önmagában egy olyan ollót teremt, ami finanszírozhatatlanná teszi a rendszert – függetlenül attól, hogy fizetneke társadalombiztosítási járulékot vagy nem. Az igazi gondom az – és ezt a társadalom kutatók vizsgálatai meg a mindennapi beszélgetések megerősítik – , hogy a nyugdíjasok azok, akiknél a jövedelmi helyzet romlása nem mostanában kezdődött, hanem a rendszerváltozást megelőző gazdasági csőddel. Ez a tendencia már a hetvenes évek második fele ó ta folyamatos. Ha ez nem lenne, akkor az ember könnyebb szívvel mondaná, hogy bírjanak ki még egy évet. De erre a válasz az: "Kérem, már a tizedik évet bírjuk ki." Ezért – tisztelt Ház – én nagyon örülnék, ha figyelembe veszik az ÁFA hatásait, amit bemutat unk, amelyik azt mutatja, hogy az aktív háztartásoknál, tehát ahol van kereset, jövedelem, az árnövekedés és a jövedelemnövekedés pariban van egymással, átlagában, nem mindenkinél, de ott nem olyan rossz a helyzet. A gyerekeseknél lehet segíteni a gyerekke dvezmény növelésével, amit én támogatok. De a nyugdíjasok esetében minden vizsgálat azt mutatja ki, hogy egy nyugdíjas család vagy háztartás negatívan jön ki ebből az ügyből, ez pedig nem megengedhető. (10.00) Ezért minimum 5 milliá rd forintot kellene találnunk a központi költségvetésben arra, hogy a nyugdíjasoknál legalább szaldóban tartsuk a helyzetet. Ehhez hadd mondjam el, hogy néz ki a magyar jövedelmi helyzet, mert az a benyomásom, hogy erről sok az illúzió, de a valóság ennél sokkal keservesebb. A nyugdíjak átlagos havi összege a benyújtott paraméterek szerint 10 500 forint lesz 1993ban. Most 9300 körül van; ezek mind átlagok. Összehasonlításként megjegyzem, hogy a rendszerváltás előtti utolsó évben ez havi 5300 forint volt. ( Közbeszólás a bal oldalról: Többet ért a forint!) A forint nem ért többet, akkor még az infláció alacsonyabb volt, mint a nyugdíjak növekedése az elmúlt három évben. Tessék kiszámolni! Nem volt 200%os infláció. A létminimumot a KSH, annak típusától függőe n, hogy a nyugdíjas háztartás milyen összetételű, a nyugdíjas háztartásoknál 7 – 9 ezer forint közé helyezi, az aktívaknál 7 – 12 ezer forint közé. A minimumbér most 8500 forint, amit több területen még nem tudtak elérni. A nettó átlagkereset ma
