Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOMOR SÁNDOR, az MDF képviselőcsoport vezérszónoka:
127 a beruházások volumene. Ez, továbbá a korábbi évtizedekből örökölt gazdasági szerkezet átalakítása, az elavult, ráfizetéses tevékenységek megszüntetése a t ermelés visszaeséséhez vezetett. Még egy jelentős dolog, hogy a korábban ismeretlen munkanélküliség jelentősen megnövekedett, év végére elérte a 8,5%ot. Az ipar termelése közel 20%kal, a mezőgazdaságé 4%kal, az export 9%kal, az import mintegy 7%kal ma radt el az előző évitől. Meg kell azonban jegyeznem, hogy számos szakértő véleménye szerint a kisvállalkozások teljesítményének statisztikailag nem kimutatható növekedése miatt a tényleges visszaesés lényegesen kisebb volt. A gazdaság vártnál nagyobb telje sítményviszszaesése, valamint a kibontakozó magánszektor kisebb adófizetései miatt csökkentek az adóbevételek, ami a költségvetésben a tervezettet meghaladóan 114 milliárd forintos hiány kialakulásához vezetett. A piacbeszűkülés, a termelés csökkenése mia tt a vállalatok jövedelmezősége romlott. A lakossági jövedelmek erőteljesen differenciálódtak. Széles néprétegek életviszonyai számottevően romlottak. Ugyanakkor a lakosság csökkenő reáljövedelméből többet takarított meg 1991ben, mint az előző évben. A ga zdaság a példátlan mértékű külső sokk hatásához a vártnál jobban tudott alkalmazkodni. Ennek az alkalmazkodásnak az eredményeként sikerült megőrizni a gazdaság egyensúlyát, miközben az export – ezzel összefüggésben természetesen az import, és mindkettő öss zefüggésében a termelés – csökkent. Romlott a kereskedelmi mérleg pozíciója. Igaz, itt meg lehet említeni, hogy az exportcsökkenés mértékéhez képest lényegesen kisebb mértékben. Ezt a romlást kiegyenlítette a lakossági devizaszámlák állományának növekedése . Emögött minden bizonynyal túlnyomórészt áru- és szolgáltatásexport húzódik meg, még ha a statisztika ezt nem is mutatja. A külföldi tőke hazánkba vetett bizalmát mutatja a nagymértékű működő tőke beáramlása. Más szóval a monetáris szféra sikere a reálfol yamatok alakulásának eredménye és tükörképe volt. Ez a siker nem jöhetett volna létre, ha a reálszféra nem rendelkezik az ehhez szükséges alkalmazkodóképességgel. Jó példa erre a keleti piac összeomlását követő gyors nyugati exportorientáció, amely napjain kban is jelentős, érezhető hatású. Ez a folyamat 1991ben indult meg. 1991 eredményei, az, hogy a rendkívüli erejű külső megrázkódtatások és a gyors szerkezeti átalakulás ellenére a recesszió még elviselhető mértékű maradt, s ugyanakkor a gazdaságot ért na gy veszteségek ellenére az infláció nem szabadult el, tovább szilárdult a külső egyensúly, ez a két tétel azt bizonyítja, hogy a monetáris politikának sikerült a két veszély közötti szűk folyosón maradnia. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat azzal kezdt em, hogy az Állami Számvevőszék jelentéséből idéztem. Szeretnék ismét az Állami Számvevőszék megállapításaihoz visszatérni. Két kérdést emelnék ki ebből a jelentésből. Az egyik a pótköltségvetéskészítési kötelezettség, a másik pedig az 1991. évi költségve tési hiány finanszírozásának témaköre. A pótköltségvetési kötelezettségről. Az 1991. évi költségvetési folyamatok tükrében igencsak vitatható, hogy már június hónapban megfellebbezhetetlen módon látható volt a kialakult költségvetési hiány. Ez inkább augus ztus"szeptember hónapokra tehető, amikor a költségvetési előirányzatok módosításának lehetőségei már erősen korlátozottak. A pótköltségvetés készítésének elmulasztását olyan összefüggésben kellene minősíteni, hogy volte érdemi lehetősége, illetve célszerű sége év közben feltételrendszert változtatni, a költségvetési gazdálkodást – mértéke folytán – alapvetően megzavaró kiadáscsökkentő intézkedéseket hozni, garanciákat felfüggeszteni. A Kormány ezt elkerülendő, inkább a nagyobb hiány vállalása mellett döntöt t. A probléma súlyának érzékeltetése érdekében ki kell emelni a következőket. A hiány tervezett szintre való visszaszorításához – utolsó negyedévi, azaz október 1jei kormányzati döntéseket feltételezve, hiszen a hiány szeptemberben lépte túl először az el őirányzottat – mintegy 140 milliárd forintos intézkedési csomagra lett volna szükség. Ugyanez év közbeni
