Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke:
118 Az elmondottak alapján kérem a tisztelt Háztól a Magyar Köztársaság 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat megtárgyalását, elfogadását és a Kormány mentesítését az 1991. évi állami költségvetéssel kapcso latos kötelezettségek tekintetében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót dr. Hagelmayer Istvánnak, az Állami Számvevőszék elnökének. Kérem. Felszólaló: Dr Hagelmayer István, az Állami Számve vőszék elnöke HAGELMAYER ISTVÁN, DR. az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék harmadik alkalommal tett eleget alkotmányos és törvényi kötelezettségének, amikor benyújtotta az Országgyűlésnek jelentését a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzéséről. Jelentésünk több szempontból is különbözik az előző kettőtől. Itt most arra hívom fel a figyelmet, hogy a Számvevőszék létrehozása óta a tavalyi volt az első olyan költségvetés, amelynek már a törvénytervezetét is ellenőriztük. Ily módon a tervezéstől a zárszámadásig lehetőségünk volt áttekinteni a gazdálkodást. Emlékeztetek arra is, hogy ez az első olyan költségvetés, amelyet már a koalíc iós Kormány dolgozott ki, s a demokratikusan választott Országgyűlés fogadott el. A központi költségvetés végrehajtásával szorosan összefügg az Állami Vagyonügynökség múlt évi tevékenysége és a Társadalombiztosítási Alap 1991. évi gazdálkodása. Az ezek ell enőrzéséről készített jelentéseinket külön nyújtottuk be az Országgyűlésnek. Az 1991. évi zárszámadás értékelése kapcsán emlékeztetem önöket az 1990. évi zárszámadási jelentésünk egyik fontos megállapítására, arra, hogy 1990ben a törvények, pénzü gyi jogszabályok az Országgyűlésnek csupán formális jogokat biztosítottak, míg a Kormány szinte teljes átcsoportosítási és felhasználási felhatalmazással rendelkezett. Az 1991. évi költségvetési törvény ebben a tekintetben új korszakot nyitott az állami kö ltségvetés rendszerében, de azt hiszem, az Országgyűlés életében is. Annak ellenére, hogy az államháztartás korszerűsítését megalapozó törvény akkor még nem született meg, az elavult pénzügyi törvény bázisán is sikerült olyan költségvetési törvényt alkotni , amely megindította az államháztartás átalakulását, mint erre Kupa miniszter úr is utalt. (18.30) Változott a Kormány felhatalmazása a költségvetés végrehajtásában, s néhány kérdés eldöntése az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe került. Ezzel megteremtő dött az elvi feltétele annak, hogy az Országgyűlés a költségvetés végrehajtását a Kormánytól számon kérhesse, a jóváhagyott előirányzatoktól való eltérések okait, azok szükségességét mérlegelhesse. Úgy gondolom, hogy amikor a kezükbe vették a zárszámadás v alóban terjedelmes köteteit, emlékezetükbe idézték az 1991. évi költségvetés jóváhagyásának vitáját, amely feszített ütemével komoly erőpróbát jelentett valamennyiünk számára. Az előirányzatok tekintetében számos módosító indítványt nyújtottak be, amelyek közül többet el is fogadott a képviselők többsége. Úgy gondolom, talán éppen ezért is a zárszámadás tanulmányozásakor az egyes előirányzatok sorsát külön is érdeklődéssel figyelték. A zárszámadási törvényjavaslat és mellékletei tartalmilag és formailag is különböznek a korábbi évek hasonló dokumentumaitól. A tartalmi változásra jelentésünk is több helyen utal. A formai különbséget jelzi egyebek között a minden korábbinál több számadat. Ezzel is összefügg, hogy az Állami Számvevőszék jelentése is terjedelmes ebb az eddigieknél.
