Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 7. hétfő, az őszi ülésszak 2. napja - A Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
114 A Magyar Köztár saság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény javaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést 6085ös számon kapták kézhez képviselőtársaim, amelyhez az Állami Számvevőszék jelentést nyújtott be 6405ös számon. Mielőtt megadnám a szót miniszter úrnak, megjelent a monitoron Bod Péter Ákos el nök úrnak a neve. Lehet, hogy tévedésből. (Hagelmayer István: Igen, tévedés!) Tévedés, rendben van. Ebben az esetben megadom a szót dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont elő adója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Egy rövidített expozét fogok elmondani, a részletes, leírt expozét szét fogjuk osztani a képviselők között, mert nem akarom terhelni a türelmüket és az i dejüket, hogy állandóan a költségvetéssel foglalkozzanak. Önök előtt tornyosul ez a csomag, amit én elhoztam, hogy lássák: a Magyar Köztársaság 1991. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Mindenekelőtt szeretném elmondani, hogy 1991 talán a magyar gazdaságtörténet egyik legnehezebb, a gazdaságirányítás és menedzselés szempontjából pedig az egyik legbonyolultabb éve volt. Egy válságjegyeket mutató, instabil, tartalékokkal nem rendelkező gazdaságban rövid idő alatt kellett megbirk ózni olyan feladatokkal, mint a piacgazdasági rendszerre való áttérés leglényegesebb feltételeinek kialakítása, ezzel párhuzamosan egy nagyszabású piacváltással együtt járó programsorozat beindítása. A feltételek nem voltak könnyűek. A teljesség igénye nél kül csak néhányat: a rubelelszámolású külkereskedelem összeomlása, a nemzetközi cserearányok kedvezőtlen alakulása, a hazai elavult termelési szerkezet adottságai, a munkanélküliség kialakulása és robbanásszerű növekedése, az infrastrukturális feltételek e lmaradottsága, fejlődést gátló hiányosságai, és korszerűtlen – ahogy az előbb is szó volt róla ", pénzfaló elosztási rendszerek mellett kellett e célkitűzéseinknek érvényt szerezni, ráadásul olyan körülmények között, amikor új önkormányzati szabályozást ve zettünk be, és számos területen új intézményeket kellett létrehoznunk, kezdve a munkanélküliséget irányító intézményektől az átképzésig. A gondjainkat fokozta az is, hogy a megváltozott feltételekhez történő alkalmazkodás nem volt kellően rugalmas, a köztu datban tovább élt – és ma is tovább él, sajnos – az állami szerepvállalás torz értelmezése, nevezetesen az az értelmezés, hogy jön az állam, és megoldja a problémákat. 1991ben eredményként könyvelem el, hogy a külső egyensúly és az adóssághelyzet javult, az áremelkedés, bár minden eddiginél gyorsabb volt, az év derekán a reméltnek megfelelően elkezdett csökkenni. Kedvezőtlen viszont – és itt tévedtünk ", hogy az eredetileg figyelembe vettnél nagyobb arányban esett vissza a termelés, illetve jobban növekede tt a munkanélküliség, a nemzetgazdasági jövedelem reálértéken a feltételezett 4%kal szemben 10%kal csökkent. Ez a költségvetésben is jelentős bevételkiesést és nagyobb deficitet okozott, még némi kiadási megtakarítás mellett is. A feltételezettnél lényeg esen erőteljesebben szűkült a külső és a belső kereslet is. A belső kereslet összetevői közül a lakosság fogyasztása, továbbá a vállalkozások felhalmozása is jóval erősebben csökkent a feltételezésnél.
