Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR ISTVÁN, DR. (független)
1068 mandátumigazolásokra kerülhet sor, és ha most megaka dályozhatjuk, hogy hasonló esetek előforduljanak, akkor most kell megakadályozni. Még egy apróság, amit én indokoltam, az ugyanaz, amit most mondtam el, ebben semmiféle eltérés nincsen, az indokolásnak az volt a lényege, hogy az Országgyűlés ne essen szere ptévesztésbe, ne vélje azt, hogy a választási hatóságoknak, az általuk kiállított mandátumoknak az érvényességét vitathatja, mindössze arról van szó, hogy az eljárásokat formailag kell mandátumvizsgáló bizottságnak vizsgálnia. Ha valaki ennek ellenére úgy dönt, hogy nemmel szavaz vagy tartózkodik a szavazástól, akkor vállalja ezért a politikai felelősséget, mást nem tudok mondani. De ugyanúgy vállalja, mint akik Roszik Gábor ellen szavaztak – itt kaptam egy feljegyzést időközben – Raffay Ernővel szemben sza vaztak, Marx Gyulával szemben szavaztak és Tamás Gáspár Miklóssal szemben szavaztak. Azt hiszem, senki nem kíván hasonló platformra kerülni velük, hogy hasonlóképpen vélekedjék a szavazások eredményeiről. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzék padso raiban.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót dr. Fodor István képviselő úrnak, a függetlenek megbízott vezetőjének. Felszólaló: Dr. Fodor István (független) FODOR ISTVÁN, DR. (független) Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Van a Háznak egy, a m egalakulása óta, kezdettől fogva alkalmazott helytelen gyakorlata, amire úgy gondolom, hogy fel kell hívni az ügyrendi bizottság figyelmét is az új ügyrend megtervezésekor és a tervezet elkészítésekor. Nevezetesen az, hogy ha egy bizottság vagy egy képvise lő önálló indítványt terjeszt be módosító célzattal, egy jogszabály módosításának célzatával, vagy egy képviselő módosító javaslatot terjeszt be, és a módosítással érintett jogszabály egy ugyanazon bekezdéshez több módosító javaslatot terjeszt be, akkor az t egy javaslatként kezeljük. (18.40) Az élet más területéről átvett szóhasználattal élve az történik, amit Dávid Ibolya is megfogalmazott: árukapcsolás történik. Én azt gondolom, hogy jelen esetben, most, az itt kialakult vitának éppen ez a forrása, hogy h árom, egymással tartalmilag össze nem kapcsolható módosító javaslat érinti a Házszabályunk 5. §ának a (4) bekezdését. Az első módosító javaslat egy bizottság nevére vonatkozik, a második módosító javaslat arra vonatkozik, hogy mandátumigazolás esetén ki t erjessze elő a bizottság álláspontját: a Ház elnöke vagy a bizottság elnöke. A harmadik javaslat pedig egy eljárási szabályra vonatkozik, egész pontosan egy mondat első felének értelmezésére, nevezetesen, hogy a bizottság elnökének ismertetését követően az onnal vita nélkül kell határozni. Az nyilvánvalóvá vált, hogy az első két módosító javaslat tekintetében nincs vita, ebben a Ház minden oldalán egyetértenek. A harmadik javaslatban nincs egyetértés. Ha ebben az esetben az ügyrendi bizottság egy önálló indí tványt terjeszt be, nem úgy, hogy A- és Bváltozatot, hanem csak egy változatot terjeszt be, akkor azokat a képviselőket, akik nem értenek egyet a harmadik javaslattal, olyan helyzetbe hozza, hogy éppen azért, mert az első kettővel tartalmilag össze nem fü ggő javaslattal nem értenek egyet, ezért az első kettőt sem szavazhatják meg. Úgy gondolom, hogy ezért az ügyrendi bizottság helyesen járt el, amikor A- és Bvariációt kínált a képviselőknek. Ami magát a harmadik és a vitát kiváltó javaslatot érinti, én az t gondolom – és itt majd megint az új ügyrend megfogalmazásánál ajánlom ezt az ügyrendi bizottság és az alkotmányügyi bizottság
