Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1032 A 22% kamat megfizethetetlen uzsora. Igaz, hogy most lement 18ra, de az sem jó. Annak idején az volt a véleményünk, hogy megfe lelő garanciák mellett soha vissza nem fizetendő segélyekkel támogatni az újrakezdőket, vagyis egyszer oda kell adni azt a pénzt… ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársam, tessék befejezni! KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök úr! Elnézést kérek, egyetlenegy perc , hadd fejezhessem be – és még egyszer mondom: kétmillió paraszt nevében mondom ezt. (Zaj.) Elnézést, hogy két mondatot nem mondhatok el. Tehát a magángazdáknak is oda kell adni azt a pénzt, amit a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kaptak évtizede ken át minden évben. Semmi jele, hogy az illetékesek hasonlón törnék a fejüket. Nem folytatom tovább – a helyzet drámaisága így is nyilvánvaló. A földeket csak nagy nehézségek árán lehet visszavenni, hiányoznak a termeléshez szükséges eszközök és a tőke. A ki meg így is termel, nem tudja eladni jószágát, megtermelt javait. Mindehhez valóságos istencsapásként társul a rendezés csigalassúsága. Salamon király példabeszédeiben olvashatjuk: a halogatott reménység beteggé teszi a szíveket, de… ELNÖK (Vörös Vince) : Képviselőtársam, kérem befejezni az interpellációt! (Zaj.) KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Befejezem. Köszönöm. (Kis taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Az interpellációra Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. Sá rossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár válasza SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam, pontosabban Képviselőtársaim! Talán egy magánvallomással kezdhetem: soha éle temben nem voltam kommunista, így természetesen reformkommunista sem, és ezt örömmel elmondhatom a Kormány valamennyi tagjáról. – Volt egy ilyen utalása a képviselő úrnak. (Taps a jobb oldalon.) Köszönöm. Kávássy Sándor képviselő úr interpellációja valóban fontos és időszerű kérdésekre hívja fel a figyelmet. Való igaz, hogy az 1992. évi II. törvény – az úgynevezett szövetkezeti átmeneti törvény – meghatározta, hogy a szövetkezeteknek és állami gazdaságoknak különböző földalapokat milyen módon kell kijelölni ük. Kávássy úr azt mondja, hogy a kijelölési eljárást huzavona és szócsaták kísérik, sőt mi több, sok helyen még nem is fejeződött be a kijelölés. Ez így igaz. Maga az átmeneti törvény szabályozza igen részletesen a földkijelölési eljárást, a földkijelölés ek jóváhagyásának fórumrendszerét, a helyi érdekegyeztető fórumtól a megyei és országos kárrendezési hivatalon keresztül egészen a bírósági út igénybevételéig. Az, hogy sok helyen igénybe veszik ezt a – törvénybe garanciális okokból beépített – fórumrendsz ert, bizonyítja, hogy e néhol valóban hosszadalmas eljárásra igenis szükség van, és éppen e huzavonának minősített eljárás nélkül következett volna be számos helyen a tulajdonosok széles körét érintő valódi érdeksérelem. A kárpótlási földalappal kapcsolatb an Kávássy úr információja – mely szerint a szövetkezet a legjobb földeket eladta volna, és a maradék már nem kell senkinek – olyan súlyos vád, mely véleményem szerint csak adatokkal alátámasztva fogalmazható meg. A kárpótlási célú földkijelölést az 1991. év július 11. napján kihirdetett 1991. évi XXV., úgynevezett első kárpótlási törvény tette kötelezővé a szövetkezetek és állami gazdaságok számára.
