Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. október 13. kedd, az őszi ülésszak 14. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) - ELNÖK (Vörös Vince): - SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1033 A törvény azt is meghatározta, hogy az érintett gazdálkodó szervezeteknek a törvény kihirdetésekor a tulajdo nukban vagy használatukban álló olyan termőterületet kell kárpótlásra kijelölni, melyet a törvény mellékletében felsorolt jogszabályok alapján szereztek meg. A törvény egyértelmű: a kijelölési kötelezettség nem vonatkozott arra a földre, mely a megadott id őpontban nem volt már a gazdálkodó szervezetek tulajdonában vagy használatában. Közismert azonban, hogy az állami és szövetkezeti földek eladása már a kárpótlási törvény kihirdetése előtt egy évvel – 1990 júniusa óta – szigorú ellenőrzés mellett történhete tt. 1991. január 20a – az átmeneti törvény hatálybalépése – óta pedig a szövetkezet csak azt teheti a földjével, amit a törvény szabályoz. A törvényeket természetesen ki lehet játszani. Ha a szövetkezet jogtalanul adott el földet, és ezzel törvénybe ütköz ő módon csökkentette a kárpótlási vagy akár a tagi földalapot, akkor ezt bizonyítani kell, és ezt követően a bíróság majd megfelelően fogja szankcionálni. Kávássy úr azt kéri, hogy ott, ahol megtörtént a földek kijelölése, a szövetkezet, a közgyűlés ne szó ljon többé a dolgok menetébe. A képviselő úr megfeledkezik arról, hogy a vagyonnevesítéssel a szövetkezet vagyona a tagság és a kívülállók – volt tagok és örököseik – tulajdonába kerül. A közgyűlés – mint a tulajdonosok közössége – dönt a saját jövőjéről, mégpedig az átmeneti törvényben lépésről lépésre meghatározott módon. Kávássy úr törvényértelmezést kér abban a kérdésben, hogy a részaránytulajdonosok miért nem intézhetik egymás között szabadon a részaránytulajdonmegosztást. A részaránytulajdon kiadása a termőfölddel kapcsolatos tulajdoni viszonyok rendezésének egyik legsúlyosabb kérdése. Korábbi jogszabályok szerint a részaránytulajdont a tulajdonos kérésére a szövetkezet vezetősége adta ki, pontosabban meghatározta, hogy a tulajdonosnak járó aranykoro na értéknek megfelelő földterület melyik nagyüzemi táblából mérhető ki. A szövetkezeti átmeneti törvény ezt a szabályt hatályon kívül helyezte, és azt mondja, hogy a részarányföldtulajdonos kérésére az ingatlannyilvántartásban feltüntetett tulajdoni rész arányoknak, aranykorona értékeknek megfelelő nagyságú és értékű földet kell kiadni. (15.30) A részaránytulajdonosok kielégítése céljából elkülönített földalap a részaránytulajdonosoké. Ha a részaránytulajdonosok a közgyűléstől kérik a földkiadást és azt magukra nézve elfogadják, éppúgy nem csorbítja tulajdonosi jogaikat, mint ahogy azt is szabadon megtehetik, hogy egymás közt megegyeznek. A képviselő úr által hiányolt megoldást tehát ma semmilyen rendelkezés nem zárja ki. Azonban a kérdést mégis további módon szabályozni kívántuk, és ezért az Igazságügyi Minisztériummal közösen előterjesztett földtörvénytervezetben erre vonatkozóan újabb paragrafusokat szeretnénk hatályba léptetni. Ugyancsak ezt a célt szolgálta a minisztérium dr. Szabó Lajos képviselő úr ral közösen kidolgozott földrendező bizottságokról szóló törvényjavaslata is. Kávássy úr rövid idézetet közöl egy téeszkiadványból, mely szerint a kiváló tag üzletrészéhez kell kapcsolni a szövetkezet tartozásait. Én az átmeneti törvényt idézem, melynek 3 9. §a azt mondja, hogy "A kezdeményezett szervezeti változások alapján – és a törvény a kiválást is ideérti – a szövetkezet közgyűlése kétharmados szótöbbséggel meghatározza, hogy a szövetkezet vagyontárgyai közül melyek kerülnek különkülön, s melyek cso portonként a vagyonmegosztási eljárásra." Tisztában vagyunk mi is azzal, hogy az induló vállalkozások eszköz- és tőkeellátottsága alapvető fontosságú. Többek között e célt szolgálja a meghirdetett reorganizációs program, melyre a jövő évi költségvetési elő irányzat 3 milliárd forintot irányoz elő. Ugyancsak az eszköz- és tőkeellátás javítását szolgálja a tervezett agrárfejlesztési alap létrehozása, mely többek között eszközvásárláshoz a felvett, éven túli hitelekhez kamattámogatást fog nyújtani. (Az elnö k poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.)