Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Kérdések: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KULIN SÁNDOR, DR. (MDF)
39 A második megjegyzésem: nagyon örülök annak, hogy elvi éllel a miniszter úr megállapította és leírta a tartozásért való állami helytállásnak a kérdését, ami – úgy érzem – az egyéb állami vállalatok tartozásaiért való helytállással is kiegészíthető, illetve pontosabban kibővül. Szeretném, ha a Pénzügyminisztériumnak ez az állásfogl alása vonatkozna többek között a nemrégiben Gerbovits Jenő képviselőtársam által előadottakra is, történetesen a Somogy megyei Húsipari Vállalat 3500 állampolgárral szemben fennálló tartozására is. Az utolsó megjegyzésem pedig az, hogy a válasz szakszerű é s végül is számunkra elfogadható, és reméljük, hogy nem kell ismét a Parlament elé jönnünk, tehát az érintettek végre is hajtják a miniszteri válasz alapján mindazokat, amikkel tartoznak a jogszabályok alapján. Köszönöm szépen. (Taps.) Kérdések: ELNÖK (Dor nbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában később fogunk szavazni. Most két kérdés következik. Kulin Sándor képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól kérdést kíván feltenni a népjóléti miniszt ernek "A határon túli magyarok egészségügyi ellátásáról" címmel. Kulin Sándor képviselő urat illeti a szó. Kérdés: Dr. Kulin Sándor (MDF) – a népjóléti miniszterhez – "A határon túli magyarok egészségügyi ellátásáról" címmel KULIN SÁNDOR, DR. (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! A határainkkal szomszédos országokban élő magyarsággal való kapcsolattartás és erőnkhöz mért segítés évtizedek óta kialakult nemes gyakorlat a magyar társadalomban. E gyakorlat részben rokoni, baráti s zálakon, másrészt egyházi és testvértelepülési kapcsolatokon át bonyolódik, de számos társadalmi kezdeményezés, szervezet, alapítvány is e cél szolgálatában áll. Ez a folyamat a rendszerváltást megelőző évben, a romániai forradalom idején és a rendszervált ást követően örvendetesen felgyorsult. Megerősödött, és a javuló államközi kapcsolatok folytán lehetővé vált a szeretetszolgálat áramkörébe vonni a kárpátaljai magyarságot is. A sokrétű kapcsolatból én most az idejövő magyarok egészségügyi ellátásának kérd ésével kívánok foglalkozni. Kétoldalú államközi szerződések rendelkeznek az egymás országába látogató állampolgárok váratlanul fellépő megbetegedéseinek, baleseteinek kölcsönös ellátásáról. Ez remélhetőleg a későbbiekben, a továbbiakban sem fog problémát o kozni. Viszont a hazai és az egyes szomszédos országokbeli egészségügyi ellátás és kivizsgálás tárgyi feltételeiben megmutatkozó döntő különbség miatt hosszú idő óta egyre nagyobb számú beteget látunk el részben fekvőbetegintézményeinkben, részben járóbet egként, másrészt gyógyszerek tulajdonképpen illegális juttatásával. Az illegalitás itt arra vonatkozik, hogy a gyógyszerek ára és térítési díja különbözetének megfizetésétől mindenki által tolerált bocsánatos bűnként nagyvonalúan eltekintettünk, és ezt a t ársadalombiztosításra hárítottuk. A kórházi kivizsgálásra került külföldi magyar pedig – ha a vizsgálatok és a kezelések díját nem tudta megfizetni – kérhette a kórházat fenntartó önkormányzatoktól a költségek elengedését, és ezt többnyire meg is kapta. Te hát részben humanizmussal, részben a belső tartalékok feltárásával megoldottuk a problémát. Július 1jétől azonban az eddigi gyakorlatot az eddigi keretekben nem folytathatjuk, mert az egészségügyi ellátást biztosítási jogalapra helyeztük. (14.10)
