Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KÓSA LAJOS (FIDESZ)
25 Hogy mégsem ott próbálom ezeket a módosításokat eszközölni, ennek két oka van. Az egyik az, hogy bár Hack Péter képviselőtársam beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, amelyet a Ház napirendjére is tűzött, és arról szól, hogy ezeket a kérdéseket az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben módosítsuk. Ugyanakkor ezt a törvényjavaslatot a Parlament e gyelőre nem tárgyalja, ami nagyon súlyos baj az én megítélésem szerint, hiszen pontosan a vagyonpolitikai törvények által indukált tömeges átalakítások, tömeges társasággá alakítások vetik fel azokat a pozíciókat, azokat a tisztségeket, amelyek esetében ez t az összeférhetetlenségi szabályt ki kell mondani. Ezért azt gondolom, hogy abban az esetben nem nyújtottam volna be ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat, hogyha együtt tudja tárgyalni a Parlament a vagyonpolitikai törvényeket és a Hack Péter képvis előtársam által benyújtott összeférhetetlenségi szabályokat. A másik ok, hogy itt terjesztettem be a módosító indítványaimat, az már nem önálló ötlet, hanem a Kormánytól lestem el ezt a módszert, ugyanis arról van szó, hogy az országgyűlési képviselők jogá llásáról szóló törvény kétharmados törvény, ugyanakkor volt már rá példa, például akkor, amikor a polgármesterek jogállását szabályoztuk, hogy a Kormány egy egyszerű trükkel egy feles törvényben szabályozta azt a problémát, hogy országgyűlési képviselő nem lehet polgármester. Tehát megmondom őszintén, a másik ok egy egyszerű plágium, ezért a Kormánynak elnézését kérem, és adott esetben majd fogok az indoklásban hivatkozni arra a személyre, hogyha megtudom a nevét, aki ezt eredetileg kitalálta. Mégis úgy érz em, hogy be kellett terjeszteni minden jogdogmatikai probléma ellenére ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat, legalább jelezvén azt, hogy itt egy olyan problémáról van szó, amit hosszú távon kell kezelni, ez olyan döntést igényel, amely alapvetően bef olyásolhatja például azt, hogy az országgyűlési képviselőválasztásokkor a különböző pártok milyen jelölteket tudnak találni, azoknak milyen szoros lehet a kapcsolatuk, milyen szoros lehet a gazdaság, az állami tulajdonú gazdaság és a politika összefonódás a a pozíciók tekintetében. Másfajta összeférhetetlenségi szabályok fogalmazódnak meg az Állami Vagyonkezelő Rt. esetében. Azt hiszem, hogy az sokkal egyszerűbb eset. Nevezetesen arról van szó, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság, tekintettel arra, hogy részvénytársasági formában működik ugyan, de működését tekintve megtévesztésig hasonlatos egy állami, államigazgatási szerv működéséhez, ezért már csak a hatalmi ágak elválasztása szempontjából is kívánatosnak tartom, hogy az országgyűlési képviselők ne lehessenek a felügyelőbizottság, az igazgatóság, illetve az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság vezető tisztségviselői. Hozzáteszem, hogy az eset – az én megítélésem szerint – az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság funkcióját tekintve, teljesen analó g az Állami Vagyonügynökség esetével, ahol is ezeket az összeférhetetlenségi szabályokat egyébként már a Parlament korábban megfogalmazta és kimondta. Még egy rövid megjegyzésem lenne. Takácsy Gyula az 5660/2. számú módosító indítványában érintette ezt a k érdést, mégpedig oly módon, hogy az összeférhetetlenség alól a miniszterelnök felmentést adhat. Ez a módosító indítvány azt a kérdést szabályozza, hogy az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság esetében kimondott összeférhetetlenségi szabályok alól, amennyib en valamilyen speciális vagy különös oka van a miniszterelnöknek erre, felmentést adhat. Én ezt a módosító indítványt támogatom. Ennek kettős az oka. Az egyik az, hogy az összeférhetetlenségi szabály esetében, amennyiben a miniszterelnök politikai és jogi felelősséget vállal az összeférhetetlenség feloldására, akkor ám tegye, én azt gondolom, hogy ilyen fajsúlyú kérdéseknél ennyi mérlegelési jogkört a miniszterelnöknek mindenképpen meg kell adni. A fontos az, hogy megjelenik a felelősség kérdése, hiszen ő a d felmentést ezek alól az összeférhetetlenségi szabályok alól, így ezért ezt a módosító indítványt el tudom fogadni, és támogatom, és kérem, hogy önök is támogassák, hogyha megfontolták ezeket az érveket. A másik ok, ami miatt jó szívvel lehet támogatni, a zt hiszem, az, hogy fontos, lássuk, nem pusztán arról van szó, hogy most egy ellenzéki képviselő vagy különböző képviselők itt arra próbálnak utalni, hogy ilyen – hogy is mondjam – nehezen elfogadható módon a Kormány a saját
