Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
185 Takács Péter képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól… (Nincs jelen.) Nincs itt, akkor ez is téves… Ut olsóként – jelenleg a monitor szerint – Molnár Péter képviselő úr következik a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Dr. Molnár Péter (FIDESZ) MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Köszönöm, Elnök Úr. Először az előbbi ügyrendi kérdésben hadd ké rdezzem meg azt, hogy az általános vita megnyitásának a lehetősége azt is jelentie, hogy a későbbiekben még hozzászólásokra is mód nyílik az általános vitában. Tudtommal ezt jelenti, csak ezt szeretném pontosítani. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Minthogy feltét el nélkül hangzott el és foglalt állást a házbizottság, így természetesen… Egyébként is, ha valaki módosító indítványt nyújt be, annak kapcsán vagy azzal összefüggésben természetes, hogy felszólalási lehetőséget is biztosítani kell. MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDE SZ) Köszönöm az Elnök Úr tájékoztatását. S akkor pár szóban az általános vita mostani szakaszának a végén hadd fűzzek még az elhangzottakhoz én is néhány mondatot a tisztelt képviselőtársaim számára. Salamon képviselő úr nem tartózkodik már a teremben, de az általa elmondottakhoz kapcsolódva szeretném a mondandómat kezdeni. Ugyanis Szájer József FIDESZes képviselőtársam, frakciótársam… (Varga János: Aki szintén nincs a teremben…) , aki szintén nem tartózkodik a teremben, de az ő felszólalásával állította p árhuzamba a magáét, mondván, hogy mind a két felszólalás olyan igényes jogi megközelítéssel indokolható és olyan módosításokat célzott, amelyeket ő írásban be is adott, Szájer Józseffel ellentétben. De nem is az a lényeg, hogy melyikük adott be módosító ja vaslatot, hanem én szeretném azért tisztázni, hogy itt két különböző dologról van szó, hiszen Szájer József egy hosszú és alapos felszólalásban a Magyar Rádió és a Magyar Televízió leendő törvényes jogi helyzetének, a törvény által szabályozott új jogi hel yzetének a mikéntjét próbálta körülírni, és az ezzel kapcsolatos kérdéseket, tisztázatlanságokat igyekezett a beszédében elmondani, azokra a figyelmet felhívni. Tehát az ő hozzászólása valóban egy olyan jogászi megközelítésű hozzászólás volt, ami azt hisze m, hogy fontos lehet a tisztelt Ház számára, és fontos lehet azon képviselők számára is, akik ezzel a törvénnyel már sokat foglalkoztak, de esetleg ezeket a jogi szempontokat kevésbé tudták ilyen mélységükben áttekinteni. Utalok itt a közalapítvány kérdésé nek tisztázatlan részleteire. Ugyanakkor Salamon László képviselőtársam, a jogi jellegű észrevételeken túl, messzemenő politikai jelentőségű módosító javaslatokat fogalmazott meg, hiszen nem kevesebbet fogalmazott meg, mint azt, hogy a különböző testületek ben, amelyek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkáját felügyelnék különböző szempontok szerint, illetve irányítanák, ezen intézmények tevékenységének az irányait megszabnák – például a gazdálkodás tekintetében – , ezek a testületek Salamon László módos ító javaslatai szerint, ellentétben a törvényjavaslatban foglalt öszszetétellel, nem kiegyensúlyozott politikai erőviszonyokat tükröznének, hanem a mindenkori parlamenti többség túlsúlyát jelenítenék meg. És én azt gondolom, hogy ebből kifolyólag az őáltal a mondott javaslat alkalmatlan arra, hogy egy pártsemleges közszolgálati televízió működését lehetővé tegye, illetve azt ne veszélyeztesse a mi kiélezett, pártharcokal terhes viszonyaink között; illetve az olyan viszonyaink között, amikor ezek a kiélezett pártharcok nem olyan – hagyományos játékszabályok által is kijelölt – mederben folynak csak, mint mondjuk az történik például NagyBritanniában a BBC működése tekintetében. Tehát Salamon László módosító javaslataival kapcsolatban én azt szeretném mondani, hogy szerintem is joggal vetődik fel a kérdés, hogy ő messzemenően eltérő javaslatokat és alapvetően politikailag és kommunikációpolitikailag, kommunkációs koncepció tekintetében egészen más típusú
