Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIGMOND ATTILA (MDF)
186 javaslatokat terjesztett a Ház elé, mint amelyeket a sajtó albizottságban hosszas munka után, kompromisszumra törekedve ki tudtunk dolgozni. (17.00) Úgyhogy én ezt úgy kell, hogy értékeljem: egyrészről, miután a kompromisszumos törvényelőkészítés folyamatában az utolsó időszakban amúgy is becsúszott néhány olyan elem, amikor a kormánynak, a mindenkori kormánynak – erre fölhívnám a tisztelt kormánypárti képviselők figyelmét is – , tehát a mindenkori kormánynak erős többletbefolyásolási lehetőségeket adó megoldások kerültek a törvényjavaslatba, a törvényelőkészítés vége felé. Ehhez képest Salamon László javaslatai, ha megvalósulnának, akkor ezek az amúgy is megnövelt és a kompromisszumoktól eltérően, az előzetes kompromisszumlehetőségektől, valamennyire kirajzolódó kompromisszumlehetőségektől eltérő törvényjavaslatbe li megoldásokhoz képest is a túlsúlyos kormánybefolyásnak a sokszorosára adnának lehetőséget. Sajnálom, hogy ő nincs jelen; remélem, hogy esetleg akár az általános vita egyik későbbi szakaszában tud válaszolni a felszólalásomnak erre a részére, mely az ő m ódosító javaslataival és felszólalásával foglalkozott. De ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert azt hiszem, hogy nem tartható az a párhuzamba állítás, ami Szájer József felszólalásával összefüggésben az ő felszólalását is valami, tisztán csak a sza kjogi kérdésekre koncentráló és a jogi igényesség jegyében megfogalmazott módosító javaslatoknak tekintené. Ehhez képest, azt hiszem, hogy még sok módosító indítványra lesz szükség ennek a törvénynek a tökéletesítéséhez. Szeretném is bejelenteni, hogy a FI DESZ, az eddig beadott módosító javaslatokon túl, még számos módosító indítványt kíván majd beadni a vita későbbi szakaszában, hogy ha a nyári szünet után a vitát újra meg fogjuk nyitni. Hiszen éppen az említett Szájer József frakciótársam is utalt arra, h ogy az Alkotmánybíróság egyik legutóbbi döntésében találhatók olyan megállapítások a közmédia felügyeletének tekintetében, amik megkérdőjelezhetik bizonyos tekintetben a törvényjavaslatban szereplő megoldásokat, és szükségesssé tehetik azt, hogy alapvetően átgondoljunk néhány olyan megoldást, amik az Alkotmánybíróság döntése fényében nem biztos, hogy megfelelnek a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesülési követelményeinek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió szempontjából. Úgyhogy azt hiszem, a nyárra il yen szempontból szükségünk lesz, és talán az sem lesz haszontalan, hogy az általános vitában elhangzott érveket is kölcsönösen meg tudjuk fontolni. Ehhez képviselőtársaimnak is jó munkát kívánok. S én azt szeretném jelezni, hogy a FIDESZ kérni fogja a nyár i szünet után az általános vita megnyitását további módosító javaslatok beadásának a céljából, más részről pedig még ehhez kapcsolódóan további felszólalások elmondásának a lehetősége céljából. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Zsigmond Attila képviselő úr a Magyar Demokrata Fórumtól. Felszólaló: Zsigmond Attila (MDF) ZSIGMOND ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A sajtóbizottságban több mint negyven ülés alatt sok keservvel született tö rvényjavaslat – bízom benne – egy olyan törvényt eredményez majd, ami nem egykét évre szabályozza a Rádió és a Televízió dolgát. Folytatva Haraszti Miklós mondatait, magam is remélem a konszenzust, de a nézetazonosság nemcsak a kormánypártok, a koalíciós pártok megátalkodott konokságán múlik; a közeledés csak kétirányú lehet. És itt én is gondolkodni valót ajánlok tisztelt képviselőtársaimnak a nyári szünetre. Harmadszor azt szeretném mondani, teljesen egyetértek azzal, hogy megfelelő garanciákat kell ebbe a törvénybe beépíteni. Azonban nem lenne jó törvény, féloldalas törvény lenne, ha ez csak egyoldalú garanciákat tartalmazna. Mindenképpen olyan sokoldalú garanciákat kell tartalmaznia, amelyek mindenki számára megnyugtató törvényt eredményeznek.
