Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - Bejelentés: Tóth Sándor jegyző - A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szabad György): - SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi államtitkár: - ELNÖK (Szabad György):
161 gondolom, ha több ilyen törvényjavaslat születik, az nem válik ennek az országnak kárára – csak javára válhat. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Sz abad György) : Köszönöm szépen. Szólásra következik Sárossy államtitkár úr. Felszólaló: Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár SÁROSSY LÁSZLÓ földművelésügyi államtitkár: Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Én csatlakozom az előttem b eszélőkhöz, nevezetesen atekintetben, hogy egy ritka pillanat van most a magyar Parlamentben, amikor úgy tetszik, úgy tűnik, hogy egy törvényjavaslat hatpárti támogatást kap. Szeretném megjegyezni, hogy természetesen a tárca, a Földművelésügyi Minisztérium , ezt a törvényt rendkívül fontos és nagyon konstruktív törvénynek tekinti; hiszen a mi tapasztalataink pontosan az itt elhangzottakat támasztják alá: tudjuk, hogy a kárpótlási törvény végrehajtásának gyorsítása teljesen egyértelműen, az ágazatpolitika sze mpontjából is, létkérdés. Nagyon fontos eleme ennek a törvénynek az agrárpolitika szempontjából, hogy a meglehetősen súlyos gondokkal terhelt ágazat működőképességét bizonyos értelemben pozitívan befolyásolja ez a törvényjavaslat. Mire utalok? Az a tény, h ogy a földtulajdon rendezésének kapcsán tisztázódni fog, hogy ki az, aki a földtulajdont nemcsak bejegyeztetni kívánja, hanem élni is akar a tulajdonosi jogaival, és saját maga kívánja művelni a földjét, ez mindenképpen segítség a megmaradó nagyüzemek szám ára is, mert hiszen állami gazdaságaink és átalakuló szövetkezeteink teljesen ellehetetlenülnének, ha nem tudnák, hogy most 6 ezer hektárra vagy esetleg csak 3 ezer hektárra készítseneke ősszel vetéstervet. (14.40) Ugyancsak lé nyeges szempont az a körülmény, hogy – és én ebből a szempontból is nagyon üdvözlöm ezt a törvényt – bízunk végre a falvakban, a településekben élők bölcsességében, mert hiszen hogy szól ez a tervezet? Amennyiben egyezségre jutnak az emberek. Meg kell hogy mondjam, az elmúlt időszakban a falu bölcsessége több alkalommal is megmutatkozott. Közismert, hogy a kárpótlási földterületek kijelölését az érdekegyeztető fórumok egyetértésével határozták el, és megnyugvással konstatáljuk, hogy ez az egyezség az ország túlnyomó részén megszületett, tehát semmiféle békétlenkedés, háborúskodás ebből nem volt. Ugyancsak az egyezségre való hajlam és a falu bölcsessége az a tény, hogy a szövetkezeti átalakulás során a szövetkezeti vagyonnevesítő közgyűlések is rendkívül kult uráltan és bizony most így utólag bevallom, az aggodalmainkat megcáfolóan békésen zajlottak. Tehát igenis, ha az érintettek dönthetnek a saját ügyükről, akkor ott többnyire egy nyugodt légkörű és egyértelmű döntés fog születni. Két megjegyzésem azért lenne az elhangzottakkal kapcsolatban. Szabó Lajos képviselőtársamnak köszönöm, hogy felhívta a figyelmet arra az egyébként a minisztérium által is ismert tényre, hogy Magyarországon igen jól képzett földügyi szakértőink vannak. Természetesen, mint ahogy eddig is, a jövőben is messzemenően támaszkodni fogunk az ő szakértelmükre, és a végrehajtási rendeletben nyilván az ő tapasztalataikat is szeretnénk felhasználni. Második: Juhász Pál képviselőtársammal nem vitázva, csak azért tényként megállapítva, azt kell hog y mondjam: a földtulajdon körüli kaotikus állapotok eredője nem a kárpótlási törvény, hanem az, hogy annak idején jogos tulajdonuktól emberek százezreit megfosztottuk. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván még a vitában felszólalni? (Dr. Isépy Tamás jelentkezik.)
