Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 16. kedd, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Határozathozatal az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Határozathozatal az egészséges ivóvízellátást elősegítő programról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitára bocsátásáról - A tartósan állami tulajdonban maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - PÁL LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SZŰCS ISTVÁN, DR. a gazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
17 teljesen szabad lenne. Úgy gazdálkodik a Kormány ezek után a részvénytársaságnál lévő vagyonnal is, ahogy kíván, de más módszerekkel, mint az Állami Vagyonügynökség esetén. Remélem, hogy csak a rosszhiszeműségem mondja, a valóságban ilyen elgondolás persze feltételezem, hogy nincs. Másik keretkérdéskör, koncepcionális kérdéskör, amit szintén számos módosító indítvánnyal próbáltam én is, de má s képviselőtársaim is megváltoztatni, az a törvény hatáskörébe eső vállalkozási vagyon körének a meghatározása. Az, hogy mi tartozik ennek a törvénynek a hatálya alá, gondolom, összecsipegetett információkból ismert; egyes képviselőtársaim talán ennél vala mivel többet tudnak, de hivatalból senki. Hivatalból legfeljebb a Kormány tudhat arról, hogy mit kíván elhelyezni ennek a vagyonnak a körében. Rendkívül meglepőnek tartom ezt a munkamódszert, hogy úgy csinálunk, mintha az ország ilyen típusú vagyona kizáró lag a Kormány magánügyeként kezelődhetne. Tudomásom szerint az általános vitában öt frakció vetette fel azt a kérdést, hogy helytelennek tartja az ilyen megoldást, és javasolta azt, hogy a Parlament hatáskörében kerüljön meghatározásra az a tartós vagyon, amely az állam tulajdonában hosszú távon marad. Az öt frakció megszólalása ellenére döntött úgy a kormányzat, hogy ez az ő magánügye, és szabad kezet kíván magának abban, hogy mi legyen ebben a vagyoni körben, mekkora érték legyen ez, kinek adhatja el, kir e bízhatja ennek a kezelését, mit ad ehhez a vagyoni körhöz, vagy mit vesz el tőle. Tehát tulajdonképpen teljes mértékben a Kormány magánügyévé vált. Azt hiszem, hogy ezt a szempontrendszert felül kellene vizsgálni a Kormánynak és el kellene fogadni az öt frakció kezdeményezését. Igaz, hogy mi különböző típusú módosító indítványokban javasoltuk, hogy az Országgyűlés hatásköre alá kerüljön a tartós állami tulajdonban maradó vagyon törvényi meghatározása, de valamelyik mellett foglaljon a Kormány állást és vá llalja fel, hogy a Parlament elé hozza mindezt. A bizottságok által elvégzett munka ismeretében én úgy döntöttem, hogy bizonyos kérdésekre visszatérek. Szemmel láthatólag a részvénytársaság kérdésében nem sikerült meggyőzni képviselőtársaimat, és ezért elf ogadom, bár nem értek vele egyet, hogy létrejöjjön egy ilyen részvénytársaság. és ezért olyan csatlakozó módosító indítványokat kívánok előterjeszteni, amelyben ez az elem a koncepcionális elemek közül megváltozik és ezzel szemben a vagyon országgyűlési ha táskörbe tétele megmarad. Ilyen típusú módosító indítványokat előkészítettem, a közeli napokban vagy órákban ezeket be fogom nyújtani. Ezeknek a lényege többek között a következő. Tehát az Országgyűlésnek kellene meghatározni a vagyoni kört; szükségesnek t artom azt, hogy a tartós állami tulajdonban maradó vagyon egészéről és az egyes vállalatok működéséről a Kormány rendszeres tájékoztatást adjon az Országgyűlés számára; szükségesnek tartom azt, hogy a kinevezési elgondolások, mármint a Vagyonkezelő Részvén ytársaság vezető szervei kinevezésére vonatkozó elgondolások módosuljanak. Többek között azért is, mert az a határozott időre szóló kinevezési javaslat, ami a törvényben szerepel, ez azt jelenti, hogy a Kormány úgy tekinti, hogy ez az ő magánügye, de a köv etkező kormányoknak nem engedi a beleszólás lehetőségét éppen a kinevezéseken keresztül. Tehát határozott időre nevezne ki vezetőket, akik a következő kormány időszakában is végeznék ennek a vagyonnak a felügyeletét és ennek a vagyonnak a kezelését. Lehet ilyet csinálni, de akkor lehet, ha most is tudomásul veszi a Kormány azt, hogy nem kizárólagosan az ő belügye ennek a vagyoni körnek a kezelése. Beadtam módosító indítványokat arra vonatkozóan is, hogy azok a javaslatok, amelyek az összeférhetetlenségi sza bályokat tartalmazzák a jelen törvénytervezetben, illetve mások által benyújtott módosító indítványokban, változzanak meg. Nagyon érdekes elemeket tartalmaz a törvényjavaslat, például azt, hogy két évig tilalom van a Vagyonkezelő Részvénytársaság vezető te stületeiben dolgozók számára, hogy a vagyonkezelő részvénytársaság felügyelete alá tartozó vállalatoknál vezető tisztségeket betöltsenek. Utána módosító indítvány hangzott el arról, készült el arról, hogy ez alól a kinevező felmentést adhasson. Pontosan a törvény jogait adja át valakinek, aki nem tudom, hogy kicsoda, hiszen a kinevező bizonyos esetekben ugyan a miniszterelnök, de a következő miniszterelnök esetében már nem tudom,
