Országgyűlési napló - 1992. évi nyári rendkívüli ülésszak
1992. június 18. csütörtök, a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
132 Tulajdonképpen Lukács Tamás azt mondta el, hogy nem lehet az egyházi kérdéseket jogi alapon kezelni, tehát valamilyen más módszereket kellene kitalálni a kezelésükre, és a jelenleg hatályos vallásügyi törvény egyik hibájának tartotta azt, hogy nem ad módot állami szervnek arra, hogy egyházi hitelveket megvizsgálva osztályozzon az egyházak között – lehet, hogy társadalmi hasznosság vagy egyenesen társadalomra való veszélyesség, és nem fokoznám a dolgokat: tehát ezek alapján. Szeretném megjegyezni: úgy tudom, egyetlen jogállam sem bír olyan intézményekkel, amelyek vallási közösségek hitelveit vizsgálhatják. Szerintem állami döntéshozók veszélyes vizekre eveznek akkor, hogyha nem a jog alapján állva közelítik meg az egyházakat, hanem különböző hitelvi vagy teológiai ismérvek alapján próbálnak döntéseket hozni. Pontosan az állam és az egyház szé tválasztása azt eredményezi, hogy mi, állami döntéshozók kizárólag a jog alapján állva közelítsük meg az egyházakat, a jog szempontjából nézzük azt, hogy mi az egyház és mi nem egy egyház. Azt pedig, hogy teológiailag egyháze egy adott csoportosulás, amel yik a jog alapján állva bejegyezteti magát, bízzuk az egyházak közötti teológiai vitákra. (10.50) Ebbe mi, állami döntéshozók ne avatkozzunk be. Tehát tisztázni szeretném, tőlünk az az elvárható, hogy mi alkotmányos alapokon állunk, hogy ne hitelvek, hanem a jog alapján közelítsük meg az egyházakat. A másik dolog, amit szeretnék még mondani: Lukács Tamás célzott itt bizonyos jelenségekre, amelyekkel kapcsolatosan nem tudom miket említett már konkrétan, de egy a lényeg, hogy a Büntetőtörvénykönyv jelenleg is hatályban van, az Alkotmány tartalmazza az alapvető állampolgári jogokat, köztük a lelkiismereti és vallásszabadságot. Ezeknek most már – az Alkotmánybíróság egy májusi döntése alapján – a megfelelő szankciórendszere is létezik nem vagyoni kártérítés címé n, amely alkotmánybírósági döntés megszüntette a nem vagyoni kártérítés alkalmazhatóságának a korlátait. Tehát a jog széles eszköztárat kínál arra az esetre, hogyha valamelyik egyház cselekedetei a törvényekbe ütköznek. Akkor akár büntetőjogi szankciókat, akár polgári jogi szankciókat lehet alkalmazni vele szemben. Úgyhogy én nem értem, hogy milyen vonatkozásai azok a jelenleg hatályos vallásügyi törvénynek ebben a vonatkozásában, amelyeket Lukács Tamás módosítani kívánna. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖ K (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! (Dr. Lukács Tamás felé:) Visszaléptél? Igen. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Tudomásul véve, hogy Fodor András Attila módosító javaslata folyamatban van, az általános vitát lezárom. A részletes vitára és a határozathozatalra későbbi ülésünkön kerül sor. Most negyedórás szünet következik, 11 óra 10 perckor folytatjuk tanácskozásunkat. (Szünet: 10 óra 52 perctől 11 óra 17 percig – Az elnöki széket dr. Dornbach Alajos foglalja el – Jegyzők: Tóth Sándor és dr . Kóródi Mária) A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az Országgyűlés munkáját. Soron következik a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjeszté st 5057es számon kapták kézhez. Kérdezem Székelyhidi László urat, a szociális bizottság előadóját, kíváne nyilatkozni. (Székelyhidi László: Nem.)
