Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 23. hétfő, a tavaszi ülésszak 16. napja - A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződésről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
998 mellett vállaják a korábban elutasított bősnagymarosi erőmű felépítését vagy utólagos tervmódosításokkal sebtiben a tervezetten felüli blokkokkal bővítsék a paksi atomerőmű kapacitását. Milyen ellenvetéseket lehetett már akkor is hallani a szakértői körökben? Nem ökológiai jellegűeket, akkoriban ezekről még nem tudtak. De azt már akkor kiszámították, hogy ennek a monstrumnak a gazdasági megtérülése teljesen bizonytalan, mivel a síkvidéki erőműv ek önköltsége az óriási állóeszközigény miatt érdemben nem volt olcsóbb a hőenergiánál. Még az elpusztított földekért, épületekért jelképes összegű, alacsony kártérítés ellenére is bizonytalan volt a megtérülés. Már akkor felmerült a Dunának, mint nemzetkö zi víziútnak az eltereléséből eredő probléma, már akkor felmerült, hogy Budapest hátrányára a tengerjáró hajók egészen Pozsonyig feljuthatnak majd. Szó esett arról is, hogy a magyar építőanyagipar jelentősen károsodik, hiszen megszűnik a Dunán a folyami ka vics, a sóder természetes utánpótlása. Nyílt titok volt, hogy megvalósul majd a szlovák nacionalisták álma és szét lehet majd telepíteni az életterétől megfosztott csallóközi magyarságot, vagy legalábbis veszélyhelyzetbe lehet őket hozni az ártéri falvaikb an. Vízszint alá kerültek volna olyan magyar nagyvárosok is, mint Győr vagy Esztergom és sokan aggodalmaskodtak amiatt is, hogy a budapesti Dunaparti épületek veszélybe kerülhetneke egy nagymarosi gátszakadás esetén. Ezeknek az aggodalmaknak nem adott ny ilvánosságot a sajtó, a rádió vagy a televízió… ELNÖK (Szabad György) : Még egyszer megkérem képviselőtársamat, hogy felszólalásának a részletes vitához kapcsolódó elemeit adja elő… FEKETE GYULA, DR. (MDF) Elnök Úr! A módosító indítványom lényege az, hogy felsorakoztassak indokokat amellett, hogy Magyarország számára hátrányos pozícióban kötötte ezt a szerződést, kényszerítő körülmények hatására… ELNÖK (Szabad György) : Ezek az általános vitának a kérdései… FEKETE GYULA, DR. (MDF) Nem, a módosító indítványo mnak ez a lényege… Ezt akarom belevétetni a preambulumba, és erre sorakoztatom fel most az érveimet. Ezeknek az aggodalmaknak nem adott nyilvánosságot a sajtó, a rádió és a televízió, mint ahogy nem kaphatott nyilvánosságot a többi, a Szovjetunió területén elhatározott nagyberuházás kritikája sem. Mindenki tudta, hogy Magyarország érdekei ellenére, kényszer hatására írta alá ezt a szerződést, csakúgy, mint a többit. Nehezítette a gátépítést ellenzők helyzetét, hogy az aláírás időszakában még jórészt ismeret lenek voltak az erőműépítés ökológiai vagy édesvízkészletet veszélyeztető következményei, és elsősorban a magyarságot mint nemzetet fenyegető következmények voltak látványosak. Ilyen ellenérvekre viszont érzéketlen volt a mindenhol nacionalizmus után kutat ó Kádárrendszer; az ilyen aggodalmak közvetítésére különösen alkalmatlan volt, a mainál is alkalmatlanabb a tömegtájékoztatás. Meg kell említenünk azt is, hogy a bizonytalan megtérülés hátrányai a csehszlovák kormány számára is nyilvánvalóak voltak, csak a többi hátrány, az ország felvízi fekvése miatt kevésbé érintette őket. Emellett egy nacionalista vezetés számára csábítónak tűntek az addig egy tömbben élő magyarság széttelepítésének a lehetőségei. Felcsillant a később Erdélyben kivitelezett falurombolá sok csallóközi alkalmazhatóságának a lehetősége. Ne feledjük, egy olyan Gustav Husak irányította a csehszlovák pártvezetést, aki 1945 és 1949 között irányította a magyar lakosság földtől és lakástulajdontól való megfosztását és kitelepítését, vagy a Szudét avidéki rabszolgamunkára történő vagonírozását. Ne feledjük, kilenc évvel a csehszlovákiai invázió után Moszkva érdeke is volt a megalázott csehszlovák nemzeti tudat megbékítése. Azzal, hogy a magyar fél kénytelen volt aláírni a számára
