Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 4. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
100 Köszönöm, Elnö k Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Az 1992. január 1jén bevezetett vámrendelkezések, az általam is jogosnak tartott célokon túlmenően, sokakat hoztak indokolatlanul hátrányos helyzetbe. Ezért kérem, szíveskedjék a következő kérdéseimre választ adn i. 1. Mi indokolta, hogy a külföldről behozott kávé egyetlen kilogrammja is súlyos vámtételekkel terheltessék? 2. Láte lehetőséget arra, hogy ezen – a sokak által értelmetlenül szigorúnak tartott szabályokon – enyhítsenek oly mó don, hogy egy minimális tétel – például egy kiló kávé, egy liter ital, egy karton cigaretta – személyesen személyenként vámmentesen behozható legyen? Az interpellációra biztató soksok felháborodott állampolgár nevében várom megnyugtató válaszait. Köszönöm . ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úr válaszol. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon röviden szeretnék válaszolni. Az első kérdésére szeretném elmondani, hogy a hazai kávéfeldolgozó vállalatok többször megkerestek, sérelmezték, hogy a vám- és egyéb adószabályok nem biztosítják számukra a tisztességes verseny feltételeit. A forgalmazók ugy anis kimutatták, hogy a magánforgalomban – a jogszabályok által tiltott mennyiségben – behozott kávé fogyasztói árszintje 75 %kal alacsonyabb a hazai pörkölésű kávé fogyasztói árszintjéhez viszonyítva, miután se fogyasztási adót, se vámot nem hoztak. Ez a mennyiség egyébként elérte a hazai fogyasztás 40 %át. Bármikor szívesen megmutatom a Hegyeshalomban lévő kávéraktárunkat, hogy mennyit kellett lefoglalni és elkobozni, és még így is ilyen volt a forgalom. Ezt az árdifferenciát a korszerű gépekkel, korsze rű csomagolással dolgozó kávéfeldolgozó cégek gazdaságosan nem tudták ellensúlyozni, tehát ez volt az egyik ok. A kiskereskedők, akik adófizetők, ugyancsak kifogásolták azt, hogy hátrányos emiatt a helyzetük, hiszen illegálisan került forgalomba a kávé. Ez ért a kormányzat úgy határozott, hogy lemond a fogyasztási adó egy részéről; 40 %ról 30 %ra mérsékeltük a kávé fogyasztási adóját, ami fél milliárd bevételkiesést jelent és – reményeim szerint – árcsökkentést is. A szigorításokkal és a fogyasztási adó le szállításával a kormányzat, úgy gondolom, hogy megteremtette a kávéfeldolgozók és forgalmazók részére a tisztességes verseny feltételeit, lehetővé téve ezáltal azt, hogy az árak csökkenjenek. A második: a szigorítás. A szigorú intézkedésekre azért volt szü kség, mert a magán- és kereskedelmi forgalom közötti igen lényeges árszintkülönbséget csak ilyen szigorú pénzügyi szabályozással lehetett kiküszöbölni, nem beszélve az illegális kereskedelemről. Tessék megnézni, a KGSTpiacokon mit árulnak pontosan ezekből a kifogásolt termékekből. Miután semmilyen módon nem óhajtjuk a magánszemélyek szabad utazását korlátozni, ezért vámintézkedéssel próbáltuk és próbáljuk ezeket az anomáliákat kiküszöbölni. Amit a képviselő úr javasolt vámmentes behozatali lehetőségként, a z attól függ, hogy a jelenleg előkészítés alatt álló vámtörvény utasforgalmi kedvezményeit a Közös Piac országainak hasonló szabályozását is figyelembe véve fogjuk kialakítani. Tehát a vámtörvényben fog ez rendeződni, most nem óhajtunk ezen a szabályozáson szigorítani… – enyhíteni. Bocsánat, ez egy ilyen freudi pénzügyminiszteri…
