Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Határozathozatal az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BILECZ ENDRE, DR. (független)
760 baloldal nyugaton pontosan az úgynevezett szent osztályharcát féltve ódz kodik a munkások tulajdonhoz juttatásától. Ugyanakkor rá kell mutatni, tisztelt képviselőtársak, arra is, hogy az MRP nem tekinthető egyszerűen a tőkebevonás eszközének, hiszen a munkavállalók megtakarításai, sajnos, mind kevésbé jelentősek. Ez a ténymegál lapítás kiolvasható a törvényjavaslatból is implicite. Ugyanis nem mondható magasnak a megkövetelt saját forrás értéke. 5 millió forinthatárig 2%, 10ig 15%, 10 millió felett 25%. Ezzel együtt mérlegelnünk kell, hogy össznemzeti közös érdekünk a program mi nd szélesebb körben való elterjesztése. Így legalábbis nyitva kellene hagyni annak lehetőségét, hogy a társadalmi béke megőrzése érdekében akár ingyenesen is hozzájuttassuk munkavállaló polgárainkat valamilyen termelővagyonhoz. Nem volna helyes, ha jelen t örvényben eleve kizárnánk ezt a megoldást, tudniillik az ingyenes átengedés vagy mondjuk a lízingbérlet, haszonbérlet lehetősége, akár a hitelkonstrukciók kiváltására is alkalmas lehet. Ezen felül jómagam, akárcsak Tellér Gyula képviselőtársam, nem értem a zt a korlátozást sem, miszerint a munkavállalói részhányad nem léphet át bizonyos százalékot. Amerikában és NyugatEurópában akár 100%os értékhányadot is szerezhetne a dolgozó MRP keretében. Semmivel sem indokolható olyan szűkkeblű törekvés, mely eleve be határolná a munkavállalók tulajdonszerzési lehetőségét. További problémát jelent, hogy nem került a tisztelt Ház elé a Kormány tulajdonosi stratégiája, s az azzal természetesen összehangolható vagyonpolitikai irányelvek megtárgyalása pedig még függőben van . Nem lehet célszerű a jelen törvényben megelőlegezni egyes olyan döntéseket, amelyeknek a privatizációs stratégia témakörében van a helyük. Ez a fajta törvényalkotás, tisztelt Ház, kész helyzetet teremtene, ami nem más, mint csapdaszituáció. Az ily módon lefektetett szabályokat később korrigálni nehézkes és kényelmetlen is lehet. Mindez indokolná, hogy a törvény bevezetőjében szögezzük le: a munkavállalói tulajdonszerzés egyéb lehetséges formáit az MRP nem váltja ki, és nem is helyettesítheti. Tehát, hogy a dolgozói tulajdon kérdése az MRPtörvénnyel nem lesz végleg lezárva. Elnök Úr! Képviselőtársaim! Szükségesnak ítélem továbbá konkrét határidő megállapítását az MRP végrehajtásához szükséges hitelkonstrukció kialakítása tekintetében. Ennek két okát is lát om. Egyfelől, hogy ne keltsen indokolatlan elvárásokat, illúziókat az állampolgárokban a törvényszöveg közzététele. Vagyis láthatóvá váljék számukra a megvalósítás realitása, másfelől, hogy a törvény ne maradjon sokáig holt betű, a felelős állami szervek, intézmények az ezzel öszszefüggő feladataikat megfelelően ütemezhessék. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Külön ki kell térni az MRPszervezet létrehozásához szükséges társasági tulajdonosi hozzájárulás kérdésére. Nem meghatározott a tervezet szövegében , hogy milyen indokok alapján lehet a hozzájárulást megtagadni, és egyáltalán kelle azt indokolni? Logikusnak tűnne, amennyiben egyetértünk azzal, hogy közérdek fűződik ennek a privatizációs technikának az elterjesztéséhez, hogy ne lehessen a hozzájárulás t megtagadni bizonyos esetekben. Természetesen jól tudom, hogy erre csak az állami tulajdon alapján kerülhet sor, jelesül ott, ahol a munkavállalók több mint 50%a csatlakozik a programhoz. A tulajdonosi hozzájárulás csak akkor lenne szerintem szükséges, h a a dolgozók fele sem csatlakozik az MRPszervezethez. A gyakorlatban szerintem ez lesz a tipikus eset. Mindezzel összefüggésben kifogásolható a javaslat szövegében szereplő, sőt előfeltételül szolgáló határérték is. Tudniillik, hogy az MRPszervezet csak ott jöhet létre, ahol a dolgozók több mint fele kívánja. Ennek a behatárolásnak csak annyiban látom a létjogosultságát, hogy ily módon különválasztjuk az MRPt és az úgynevezett menedzseri kivásárlást. Az elhatárolás szerintem egyszerűen megoldható úgy, ho gy az MRPszervezet létrehozását annál nagyobb százalékban meghatározott létszámhoz kötjük, minél kisebb a szóban forgó gazdálkodó
