Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 10. kedd, a tavaszi ülésszak 13. ülés - Határozathozatal az 1991. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - GÁL ZOLTÁN, DR. (MSZP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FÜZESSY TIBOR, DR. (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - BILECZ ENDRE, DR. (független)
759 elsősorban az úgynevezett felbujtókra gondolok, nevesítve pedig az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalán működő privatizációs albizottság gondosan összehangolt fellépésére, mely tudomásom szerint lényeges pontokon befolyásolta a végeredményt. Nem tit ok, hogy az elmúlt másfélkét esztendő műhelyvitáinak és háttértárgyalásainak tapasztalataiból merítettem jómagam is. Mondanivalóm kellő megalapozásához mint független képviselő, a szakszervezetek bizonyos részével folytatott konzultációk során jutottam. A dolog természetéből adódóan az érdekelt munkavállalói szervezetek véleményének parlamenti tolmácsolására is vállalkoztam tehát, amit vállalok. Visszakanyarodva a tárgyra, ott tartottam, hogy az úgynevezett ISOP a fejlett ipari társadalmak olyan komplex mó dszere, amely a társadalompolitikai szerepét tekintve a tagadhatatlan tőkebérmunka ellentét kezelésére szolgál. Az úgynevezett alapellentmondás kezelésére óhatatlan szükség lenne gyenge magyar demokráciánkban is. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy közhellyel fogom érdemi mondandómat kezdeni, mely így szól: nem szabad figyelmen kívül hagyni a nyugati világ és a kelet kötelékéből épphogy kiszakadt hazánk alapvető különbözőségét. Arról van szó, ugyanis, hogy ott, ahol az úgynevezett ISOP kialakult, és a viszonyok egyik kevésbé jelentékeny, színes összetevőjeként működik, merőben különböző állapotok dívtak és dívnak, mint manapság mifelénk. Ezt mellesleg már a tervezet címe is jelzi, hiszen az ISOP tükörfordításáról, azaz részvényvásárlási programról van szó, nálun k pedig résztulajdonosi programról van szó. A tervezetből viszont további szerintem logikus következtetések már hiányoznak, melyek a viszonyok másságából fakadnak. A fejlett ipari társadalmakban az úgynevezett ISOPkonstrukció rendeltetése két, piaci viszo nyok között kivételes anyagi okra vezethető vissza. Az első, hogy a tulajdonos számára a vállalkozás nem kielégítő szinten nyereséges és pótlólagos tőkét igyekszik bevonni, más mozgósítható forrása nem lévén, a saját alkalmazottaitól, pontosabban az alkalm azottakon keresztül központi célhitelekből szubvenciót teremt. A másik ok foglalkoztatáspolitikai. Az ISOP érdekeltté teszi az államot, hogy segítsen a munkahelyek megőrzésében. A munkahely megtartása különben a munkavállalóknak is elemi érdekük, amihez ők hitelfolyósítási ürüggyel az ISOP keretében könynyebben hozzájuthatnak. Akárhonnan is nézem tehát a dolgot, a hitelkonstrukció az ISOP, illetve az MRP kulcsa. A hitel azonban itt és most olyannyira bizonytalannak tűnik, hogy a tervezet indoklása sem tér k i rá. Tudom, hogy ez a csütörtöki kormányülés tárgya, de jó okom van tamáskodni. Ugyanis, ha a jelenleg ismert hitelkondíciók mellett vesz fel valamely MRPszervezet kölcsönt, akkor a hitelkamatok és az adózott nyereség közötti különbségből kellene az üzle trészt vagy a részvényvásárlást fedezni. Márpedig az ismert kamatfeltételek és nyereségarányok közepette az adókedvezményekkel együtt is vajmi kevés esély mutatkozik a sikerre. Valamilyen megvalósíthatósági kalkulációt tehát célszerű lenne az indokláshoz i lleszteni. Úgy vélem, ezt az illetékes tárca könnyen elkészítheti a részletes vitáig. Szerintem tehát a dolog ott fordul meg tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyar gazdaságban az előbbiekben vázoltakkal mint korántsem kivé teles helyzettel kell számolnunk. Itt és most általánosságban merül fel a profitabilitás gondja, egyben a munkavállalók érdekeltsége munkahelyük megőrzésében. A mi munkavállalói résztulajdonosi programunkat tehát úgy kellene szabályozni, mint széles körben bevezethető, vonzó eszközt. A tőke és munka ellentétének tompítására, oldására, és egyúttal az akut foglalkoztatási problémák enyhítésére is alkalmas lehet az MRP. Kérdéses, hogy a később kiépítendő állami garanciavállalás, hitelnyújtás milyen mértékben l esz képes az MRPt népszerűsíteni, elterjeszteni. Mindenesetre a munkavállalók értetlenül és bizalmatlanul viszonyulnak szinte mindenhez. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a radikális
