Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 9. hétfő, a tavaszi ülésszak 12. napja - Az útalapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
717 A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 8. §a kimondja, hogy az úthálózat fejlesztése és fenntartása állami feladat. A 46. § pedig úgy rendelkezik, hogy a közutak fenntartásához a ráfordításokat a kö zúti közlekedésből származó bevételek arányában kell előirányozni. Vagyis arról nincs szó, hogy az új utak építését is a közúti közlekedésre lehet hárítani. Ezzel a törvényjavaslattal viszont az útalap az útépítést is ebbe a kalapba, s nem alapba teszi. Az útalapról rendelkező 61/1989es MTrendelet a közúti közlekedési törvény szellemében még úgy rendelkezett, hogy az útalap első forrása a költségvetésben az útalap javára évenként jóváhagyott támogatás, és csak ezt követi az üzemanyag értékesítéséből szárm azó bevétel meghatározott része, a különböző díjak, pótdíjak, bírságok, stb. Egy rövid kitérővel hadd szóljak a Közlekedési Minisztérium által készített. A magyar közlekedéspolitika című dokumentumról, ennek ugyanis közvetlen kapcsolódása van az útalaphoz. Nem az 1991 februárjában elkészült anyagról, hanem az 1992. január 22i tervezetről beszélek. A KHVM előterjesztésének a vasúti pálya építésének és fenntartásának állami kézbe adásáról éppen az volt az alapja, hogy a többi közlekedési ághoz hasonlóan – kö zút, víziút – az út gondjait az állam vegye át. Az útalap célja egyértelmű: az útépítés és fenntartás összes terheit az azt használóknak kell megfizetniük. Ez pedig etalonértékű, és a vasútra is hasonló elvi alapot sejtet. Ám hogy mi a Kormány átfogó gaz daságpolitikája, szándéka, s ezen belül a közkeledés helye, arra nem egy résztörvényből kellene következtetni. Tisztelt Ház! Szeretném néhány szóban felhívni a figyelmet a véletlenek sajnálatos sorozatára is, amely most az útalaptörvénnyel újra az autósok at sújtja. Lassan nincs olyan hét, ami valamilyen módon ne érintené hátrányosan, főképp anyagilag, az autósokat. Csak emlékeztetőül: ide tartozik a kötelező felelősségbiztosítás bevezetése, a gépjárműadó vagy népi nevén súlyadó megalkotása, megemelték a be nzinben lévő fogyasztási adót, ezt május 1jétől újabb 4 forinttal emelik, megnehezítették az autóbehozatali szabályokat, lásd autóimportkvóta, 40 000 forintra emelték a behozatal fogyasztási adóját, stb. A benzin árában fog megjelenni az üzemanyagok körn yezetvédelmi termékdíja, ha ezt majd a Parlament elfogadja, és így tovább. S ezekhez jön még most egy újabb teher, az útalapon belül növelik a gázolaj kulcsát, pedig itt is nemrég emelték meg a fogyasztási adót. A tervezet szerint ugye 2,20ról 5 forintra, ha jól emlékszem. A törvénytervezet az új utak építésének megoldásában koncesszió útján kíván előrelépni. A külföldi tőke bevonása erre a célra azt jelenti, hogy a megépített autópályák, hidak használatáért az igénybe vevőknek díjat kell fizetniük, vagyis ismét az autósokra hárul egy újabb úthasználati díj, túlmenően az útalapba tett befizetésen. Ezek mögött az intézkedések mögött nem feltételezek tudatos kormányzati szándékot az autósok megsarcolására, de nehéz kizárni ennek a gyanúját. Tisztelt Ház! A tö rvénytervezet szövege feltételes módon fogalmaz, amikor arról rendelkezik: az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztése is támogatható. Véleményem szerint az önkormányzati úthálózat fejlesztését kötelezően kellene a törvénynek előírnia. A pályázati rendszer alapelve, hogy csak olyan önkormányzati útépítésekre használható fel, amelyek az állami utak tehermentesítését, vagy az állami közúthálózat csomópontjainak zökkenőmentes lebonyolítását szolgálják. Igaz, hogy az állami úton halad a gép járműforgalom 70%a és az önkormányzati utakon a maradék 30%, de ez az arány megtévesztő, hiszen minden közút egyformán hasznos vagy fontos a használó számára. Tisztelt Ház! A törvénytervezet hátrányos az önkormányzatok számára, mert az útalapból szinte ki rekeszti őket, a saját úthálózatukat a központi költségvetésből kapott összegből és a belföldi gépjárművek adóztatásából kihasított részből kell alapvetően fenntartani és fejleszteni. A tervezet indoklása pedig hangsúlyozza, hogy az állami és az önkormányz ati utak egységes, összefüggő hálózatot alkotnak, mégis egyoldalú előnyöket biztosít az állami utak számára.
