Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Döntés interpellációra adott bizottsági jelentésről: Az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság jelentése
660 elhúzódó folyamat lehet, és ennek a vége egy olyan jellegű dömpingvámnak a kivetése, amely egyébként ebben az esetben is maximum három esztendőre terjed az ilyen jellegű árukkal szemben. A harmadik mozgástér – és talán ez a legnagyobb és a konkrét esetben is talán az acélipari termékeknél leginkább ehhez folyamodhatunk – , ha úgynevezett piaczavarási tények forognak fönn, ah ol nekünk nem kell bizonyítanunk, hogy a külföldi partner a termelési költsége vagy egyéb árpolitikai manővere folytán került olyan helyzetbe, amilyenbe került a hazai iparral szemben. Elegendő azt bizonyítani, hogy az áruszállítási mennyiségei az adott or szágban növekedtek, így Magyarországon adott esetben, és ez a beszállítás vagy azt eredményezi, hogy közvetlenül fönnáll egy bizonyos iparág tönkretételének az eshetősége, vagy pedig ez potenciálisan a jövőre nézve valószínűsíthető. Nos, ez az a terület, a melyikbe beletartozik az acélipari kérdések dolga, azonban ez is egy nagyon hosszadalmas eljárás, mert főszabályként azt kell elmondani, hogy a főszabály mindenképpen előírja a külföldi érintett partnerekkel való konzultációt és megegyezést abban, hogy ők is elismerjék, hogy Magyarországon a termékeik behozatala piaczavarásként értékelhető. Ha ez az eljárás folyamán nem tudott bebizonyítást nyerni, akkor az az út marad, hogy a GATT szerződő feleihez fordul a magyar Kormány, és amennyiben a GATT úgy ítéli me g a rendelkezésére álló vizsgálati anyagok alapján, hogy ez a piaczavarás indokoltan, bizonyíthatóan fennáll, akkor elrendelhet bizonyos magatartásbeli eljárást, amit az érintett ország, illetőleg szállító vagy elfogad, vagy nem fogad el. Ha nem fogad el, abban az esetben van joga Magyarországnak a GATTszerződés értelmében önkényesen egyoldalú lépést tenni. Hozzá kell azonban tenni, ennek a lépésnek van két korlátja, az egyik az, hogy maximum egy esztendőre lehet ezt a lépést megtenni, a másik pedig, hogy az érintett ország jogosult más termékeknél azonos mértékű ellenintézkedést tenni, azaz GATTtól eltérő szabályokat érvényesíteni Magyarországgal szemben. Tehát látjuk, hogy ezen a téren elég kicsi a mozgástér. Ez történt azonban az acélipari termékeknél, ahol egy több mint egyesztendős eljárás után végre február 29én sikerült eljutnunk oda, hogy az egyoldalú lépést megtehettük idén a Szovjetunió, a Cseh és Szlovák Köztársaság tekintetében, ahol az acélipari termékekre ilyen jellegű kvótamegállapítással pr óbáljuk visszaszorítani a dolgot, és ennek a jogérvénye 1992. március 9étől 1993. március 8áig terjed. Az EKn belül – és ezzel szeretném befejezni – a vámleépítés intézményes és rendszerezett, azonban itt egyetlen egy dologra tudunk hivatkozni, hogy a m agyar acélipari termékeknek ebben a tekintetben körülbelül 10 – 15% kedvezmény előnyük van a magyar importvámoknak a későbbi leépítése folytán, ami azt jelenti, hogy 1995ig fokozatosan leépülve ez az előny szintén el fog fogyni, tehát az ipar átállítására e z az idő áll rendelkezésünkre. Tisztelettel kérem képviselőtársamat a fenti válaszom elfogadására. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm miniszter úr válaszát. Képviselőtársaim, most létszámellenőrzést tartunk. Kérem, majd szíveskedjenek megnyomni az "ige n" gombot. Egy kis türelmet kérek. Most kérem szíveskedjenek megnyomni az "igen" gombot. (Megtörténik. – A jelenlévők száma: 206.) Köszönöm, az Országgyűlés határozatképes. Áttérünk az interpellációk elmondására. Döntés interpellációra adott bizottsági jel entésről: Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság jelentése
