Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁSZTOR GYULA, DR. a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka:
650 törvény, hogy nem kollektív tulajdont készít elő. Ez az oszthatatlan alaptól való indokolatlan félelem, szerintem tévedé sen alapul, ugyanis azokat a vállalatokat, amelyek stabilizálni akarják a munkástulajdont, és meg akarják védeni magukat külső, nagy vásárlóerejű tulajdonos akcióitól, ez az oszthatatlan alap védheti meg – ráadásul minél nagyobb ilyen oszthatatlan alapot k épzünk, annál kisebb annak a másik alapnak a szükségképpeni nagysága, amelyikből a visszavásárlások megvalósíthatók. Voltaképpen még hosszasan sorolhatnám ennek a törvénynek azokat a jellegzetességeit, amelyeket közös lényegüknél fogva úgy foglalhatnék öss ze, hogy ebbe a nagyon rugalmas, nagyon sokfelé ágazó és nagyon sokféle érdeket megjeleníteni képes konstrukcióba olyan határokat, olyan korlátokat tesz be az 50%os oszthatatlan alappal, az 50%nál nagyobb részvétellel és így tovább, és így tovább, amelye k, nézetem szerint, ennek a konstrukciónak a privatizációs célját nem segítik elő. Ezzel szemben a többi érdekeltnek – tehát nem a munkavállalóknak, hanem az egyéb szereplőknek, mint érdekelteknek – a programban való kezdeményező részvételét és igazi érdek kifejezését lehetetlenné teszik, de legalábbis akadályozzák. Végül néhány szót arról szeretnék szólni, hogy mi lehet ennek a munkavállalói részvénytulajdonosi programnak a szerepe az egész privatizáció folyamatában. Úgy gondolom, itt a következő dolgokat k ell megfontolni – egykét olyan dolgot is fogok mondani, amit előttem Palkovics képviselő úr már említett. Az egyik az, hogy ez a privatizációs technika a jól működő vállalatok privatizációjának az eszköze, tehát máris szűkíti a vállalatok körét. Másodszor : anynyi feltétel foglaltatik benne – nyílt és rejtett feltétel, a dolgozók vállalkozásától, a saját erő letevésétől kezdve egészen a vállalati garanciavállalásig, vagy például az állami tulajdonosnak addig az ígéretéig, hogy a privatizációs jövedelmet az államadósság fedezésére fogja fordítani – , annyi feltételt szabnak, amelyek igen szűkre fogják vonni, legalábbis eleinte bizonyára, azoknak a vállalatoknak a körét, ahol ilyen program létesülhet. És ha létesül is, mondjuk a vállalati részvényvagyon 5, vagy 10, vagy 15%ára, a nagy kérdés, hogy az egyéb privatizátor – tehát aki föllép mint a jó vállalat vásárlója – , harmadik tulajdonos, külső tulajdonos inkább akare egy olyan vállalatban tulajdonhányadot, ahol már van egy munkavállalói részvénytulajdonosi p rogram, vagy pedig nem. Én azt hiszem, hogy a második helyzet fog bekövetkezni: a részvénytulajdonosi program inkább olyan vállalatokban jön létre, ahol már van magántulajdonosi részvénytöbbség, és ahol a körülmények kényszerítik ki ennek a programnak a lé trejöttét, a közvetlen vásárlót ez inkább el fogja ijeszteni. Ezért voltaképpen privatizációs célok versengése fog keletkezni ennek a konstrukciónak az eredményeképpen, ami a munkástulajdonhozjutást fel fogja gyorsítani, de hogy az egész privatizáció foly amatát felgyorsítja vagy sem, ebben kételkedem. Befejezésül annyit mondok, hogy magam is fontosnak tartom ennek a törvénynek a tárgyalását és az elfogadását. A túlzott reményektől óvom magunkat, és azt javaslom, hogy az előbb említett és az egyéb korlátoka t, amelyek ebben a törvényben a nem munkavállalói érdekek kielégítését és a kezdeményező erejét lefokozza, távolítsuk el. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Pásztor Gyula képviselő úr, a Fü ggetlen Kisgazdapárt vezérszónoka. Felszólaló: Dr. Pásztor Gyula, a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportja nevében PÁSZTOR GYULA, DR. a Független Kisgazdapárti képviselők 35 tagú csoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az előttünk levő MRPtörvénytervezet a Kormány privatizációs stratégiájának a része. Abból a szempontból kell tehát megítélnünk, hogy miképpen kapcsolódik a Kormány általános privatizációs célkitűzéseihez, s mennyiben harmonizál a már elfogadott s a még csak előkészület alatt álló egyéb, privatizációt segítő szabályozással.
