Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALKOVICS IMRE, az MDF vezérszónoka:
645 való érdekeltséget kívánja elősegíteni az előttünk lévő törvénytervezet. A munkavállalói résztulajdonosi program, röviden: az MRP. A törvényjava slat benyújtását, amely mindig is egyik lényeges elemét képezte a Magyar Demokrata Fórum programjának, az MDFfrakció, de a szakszervezetek, a munkástanácsok nevében meszszemenően üdvözlöm. Az MRPhez hasonló megoldások mindenütt a világon eszközei az álla mnak a tulajdon demokratizálása, egy széles kistulajdonosi réteg megteremtése terén. De egyúttal eszköz a vállalkozások többi tulajdonosa és menedzsmentek kezében is arra, hogy az egyoldalú bérérdekeltség helyett közös érdekeltséget teremtsen a profit és a vagyon növekedésében. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy röviden kiemeljem az önök előtt lévő törvény legfontosabb vonásait. Mindenekelőtt azt a vonását hangsúlyznám, hogy az MRP keretében a tulajdonos, a privatizáció ese tében az állam a tulajdont nem ingyen adja, hanem piaci áron megvásárolni engedi, egyrészt kedvezményes kamatozású hitellel vagy részletfizetéssel, másrészt a törlesztéshez nyújtott adókedvezménnyel. Az állam azonban speciális tulajdonos a privatizáció sor án. Mivel azt kívánja, hogy a tulajdon megszerzéséért folytatott versenyben a munkavállalók ne csak a futottak még kategóriában szerepeljenek, a piaci pályázati feltételek olyanná kell, hogy formálódjanak, amelyek között a dolgozók vásárlóként megszervezhe tik együttes fellépésüket. Mivel ez érthető módon ütközik számos nehézségbe, kifogásaink és módosító indítványaink egy része éppen az akadályok elhárítását, pályázat esetén az alább érintett feltételek lazítását célozza. Vásárláshoz és törlesztéshez minden az MRPhez kapcsolódó, ahhoz hasonló megoldásban kedvezményekre van szükség, mégpedig azért, mert a munkavállalók nem rendelkeznek a tulajdonossá váláshoz szükséges készpénzzel. S ha hitelből vagy részletre vásárolnak, a törlesztéshez szükséges jövedelemm el. A megvásárolt vagyon hozadéka és a társaság hozzájárulása a szükséges adókedvezményekkel kiegészítve azonban elegendő forrást teremthet a törlesztés sikeres befejezéséhez. Az MRP mindenekelőtt a jövőre irányul. A megvásárolt vagyonhoz az egyének ugyani s csak akkor juthatnak hozzá, ha a vállalkozás elegendő profitot termel a törlesztéshez, és egyénileg olyan mértékben, amilyen mértékben a cég eredményéhez, vagyonához hozzájárultak. Az MRP együttes fellépést, együttes vásárlást tesz lehetővé egy sajátos s zervezet, az MRPszervezet közvetítésével. De nem kollektív tulajdont és tulajdonost teremt, hanem a vételár kiegyenlítésének az ütemében a tulajdont egyénekre bontja le. S az egyének maguk állapodnak meg egymás között egy alapszabály keretében arról, hogy a tulajdonnal rendelkezést a cég és önmaguk védelmében korlátozzáke, s ha igen, milyen formában és mértékben. Az MRP jelen megfogalmazásában elsősorban a széles körű és átfogó privatizációt szeretné elősegíteni, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez n emcsak az állami vagyonrészek megvásárlását engedi meg, hanem az MRP indításának a lehetőségét a magánvállalkozásoknál is nyitva hagyja, igaz a költségvetés terheinek csökkentése érdekében egyelőre a hitel- és adókedvezmények nélkül. A törvényjavaslat tág mozgásteret nyújt az MRP indításában és működtetésében érdekelt feleknek. A mozgásteret azonban tágítani is indokolt, hogy a vásárlás ne csak a már működő társaságok részvényeire, üzletrészeire, hanem akár vagyontárgyaikra természetben kiterjedjen, amelyre alapozva az érdekeltek társaságot szervezhetnek. A törvényjavaslat ugyanakkor néhány kérdésben szigorú, helyenként túl szigorú előírásokat tartalmaz. Az MRP indításának ugyanis előfeltétele, hogy az érintett munkavállalók többsége és az őket foglalkoztató társaság is támogassa. Ez a feltétel részben indokolt, mert az MRP elkötelezettséget jelent mindkét fél részéről. A társaság ezzel azt vállalja, hogy az MRP keretében megvásárolt vagyonrészre eső osztalékot, ha szükséges, kiegészíti az adózás előtti eredm ényből, hogy ezáltal a törlesztőrészletek és a kamat fizethető legyen. A dolgozók ugyanis egy bizonyos szintű saját erő befizetésén túlmenően maguk sem egyénileg, sem kollektíven nem felelnek a