Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 3. kedd, a tavaszi ülésszak 11. napja - Határozathozatal a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvényjavaslat megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PALKOVICS IMRE, az MDF vezérszónoka:
646 tartozásért. A cég eredményességének növelése, és ezáltal a tö rlesztés érdekében a munkavállalók részéről ugyanakkor bizonyos áldozatvállalásokra is szükség lehet, amihez elengedhetetlen folyamat a széles körű támogatás. Esetleg megállapodások megkötése köztük és a társaság többi tulajdonosa, valamint a menedzsment k özött. Szorosan ide tartozik az MRPnek az a fontos vonása is, hogy annak minden érintett munkavállalója részvevő, hacsak a részvételről maga írásban le nem mond. Ez a vonás egyrészt megfelel az MRP nemzetközi elveinek és gyakorlatának, s annak a ténynek, hogy a cég profitjának a megtermelésben, ha különböző mértékben is, de minden dolgozó részt vesz. Az MRPszervezet, amelyben a dolgozók tulajdonosként tömörülnek, olyan speciális, a Ptk.ban nem szabályozott jogi személy, amelynek nincsenek tagjai, mint az egyesületeknek, de nincsenek kedvezményezettjei sem, mint az alapítványoknak, hanem részvevői vannak, akik sem magánvagyonukkal, sem pedig jövedelmükkel nem felelnek az adásvételből származó kötelezettségekért. Az adásvétel, amely egyaránt irányulhat rész vényekre, a kft. üzletrészekre vagy vagyonrészre természetben, részletre vagy hitelből valósulhat meg. Ha az eladó az állami vagyonkezelő szervezet, akkor a vételhez kedvezményes feltételekkel privatizációs hitelt is igénybe vehetnek a munkavállalók. A vét el egyaránt irányulhat állami, szövetkezeti, más jogi személy és magántársasági tulajdonra. A törlesztés időtartamára a hitelezőnek zálogjoga van az adásvétel tárgyára, melyet az MRPszervezet köteles megőrizni. Az MRPszervezet tulajdonából az egyes munka vállalók tulajdonába az évente törlesztett öszszegeknek megfelelő értékű részvény, illetve üzletrész kerül, melyek a törlesztés tartama alatt csak a részvevők között forgalmazhatók. A törlesztés tíz év futamidejéből egy év a türelmi idő. A futamidő lejártá val végelszámolásnak van helye, akkor is, ha az MRP teljes mértékben nem valósult meg. Az MRP csak azoknál a szervezeteknél indítható, ahol a részvételre jogosult munkavállalók több mint fele ezt igényli. Részvételre az a főfoglalkozású munkavállaló jogosu lt, aki legalább már fél évet eltöltött az MRPt alkalmazó szervezetnél, illetve jogelődjénél. Akinek a munkaviszonya megszűnik a futamidő alatt, azzal az MRPszervezet az alapszabály előírásainak megfelelően elszámol. A munkavállalók között a tulajdon fel osztásának módszerét a részvevők szótöbbséggel hozott határozata szerint az alapszabályban előre kell rögzíteni. Az MRP keretében a munkavállalók nem kapnak vételárkedvezményt, hanem versenyezniük kell pályázat keretében, más befektetőkkel. De azonos ajánl at esetén a munkavállalók elsőbbséget élveznek. Az állam a társasági adónak legfeljebb 20 %ával támogathatja az MRPt. E nagyon tömör, felsorolásszerű ismertetés utolsó két mondatával egyúttal utaltam is a tervezet lényeges, kritikus pontjaira. Az MRP ker etében ugyanis a munkavállalók csak más befektetőkkel versenyezve vásárolhatnak, e versenyben azonban csak akkor indulhatnak, ha ehhez a következők közül valamenynyi feltétel együttesen teljesül. Az eladó, például az Állami Vagyonügynökség ehhez hozzájárul . Az átalakuló vállalat vagy jogutódjaként létrejövő rt. vagy kft. ügyvezetése és tulajdonosai hozzájárultak kezesség vállalásával. Hitelből történő vásárlás esetén van hitelt nyújtó bank. A részvételre jogosultak több mint fele az MRP indítása mellett sza vaz. Az előbbiekhez még egy további feltétel csatlakozik: független szakértő által készített tanulmány, amely alapján a megjelölt engedélyező szervek döntenek. A valóságban az MRPindítás ezen előfeltételeinek biztosítása jóval időigényesebb, mint a pályáz at kiírása és a benyújtási határideje által behatárolt idő. A munkavállalók tehát a pályáztatásból tetszés szerint kizárhatók, mondjuk a pályázat gyors kiírásával, vagy a szükséges hozzájárulások valamelyikének megtagadásával. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a társasági adókedvezményt a tervezet 20%ban korlátozza, még a privatizációs hitelek alacsonyabb kamatai mellett is nehezen képzelhető el önfinanszírozó MRP. Ha ez jelentősebb tulajdoni arány megszerzésére irányul, mondjuk éppen annak érdekében, hog y egy összeomló nagyvállalat még életképes részét ezáltal az ott dolgozók munkahelyük védelmében megmenthessék és jövedelmezővé tegyék.
