Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF) - ELNÖK (Szabad György):
592 ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Kétperces reflexióra kér lehetőséget Kis Gyula képviselőtársunk. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József (MDF) KIS GYULA JÓZSEF, DR. (MDF) Köszönöm, Elnök Úr. Igazán s zégyellem magam, mert orvos létemre már ebben a Házban egyszer egy olyan törvényt kellett önálló indítványként beterjesztenem, ami arról szólt, hogy kétszer kettő egyenlő néggyel. Akkor ezt a Ház 100%kal elfogadta. Ez azóta már nemcsak igaz, hanem törvény es is. Éppen ezért őszintén aggódom az előttem szóló Palotás Jánosért mint vállalkozóért, aki mindezt nem hajlandó elismerni, és nem hajlandó ennek alapján számolni. Az elmondottak ugyanis képtelenségeket tartalmaznak. Matematikai, technikai és jogi képtel enségeket. Muszáj reagálni, elnök úr. Az, hogy 19,5% lesz az év végén a nettó munkabérkiáramlás, ennek alapján született az 51 és 1/2 milliárd, amit el lehet nyugdíjra költeni. Ezt három részletben költjük el – mint hallották – , és a végösszeg 51 egész va lamennyi milliárd, és ez kitölti a 19,5%os keretet. Tehát hogyha a harmadik, a korrekciós elemről valaki elfeledkezik, és a 13at összeadja a fél évi 6 és 1/2lel, akkor csak fals kalkulációt eredményezhet. A másik: hogy a tavalyit vagy az ideit kell figy elembe venni? Ez egyértelmű az Alkotmánybíróság, nem határozatából, hanem a különvéleményéből is, amit időnként összecsúsztatva hallunk még mindig. A különvéleménynek is az a lényege, hogy a társadalom aktív és passzív része közt a kereset növelése, növeke dése vagy a reálbér csökkenése azonos arányban menjen végbe. A különvélemény a következőképpen fogalmaz: az egész társadalmat és annak anyagi helyzetét befolyásoló körülmények a nyugdíjasokat épp úgy érinthetik, mint a dolgozókat. Ha helytelen gazdálkodás és más okok miatt az egész társadalom életnívója hanyatlik, s a gazdasági válságból csak megszorításokkal lehet szabadulni, a szociális biztonság nem jelenthet a nyugdíjasok részére eközben változatlan életnívót, míg a többiek lefelé csúsznak. Mondom: nem az Alkotmánybíróság határozatát, hanem a számtalanszor hivatkozott három alkotmánybírói különvéleményt idézem. Ennek alapján elszakítani az aktív és a passzív lakosság életszínvonalát egymástól lehet látványos kívánság, de a fedezetét csak a társadalombizt osítási bevételek adhatják, amelyeknek megnyírbálására a vállalkozók szövetsége és Palotás János elég határozott lépéseket tett a költségvetés tárgyalása során. Ezek után azt állítani, hogy az alsó szintet ő nem javasolja megszüntetni, csakhogy ezt ne a tb alap fizesse. Meg kell kérdeznem, hogy hát akkor ki a csoda. Talán Palotás János vállalkozó vagy pedig a Vállalkozók Országos Szövetsége? A kettő együtt nem megy. Vagy ezt a pénzt osszuk el 19,5%ban, ami megfelel a nettó munkabérnövekedésnek, vagy pedig valahonnan máshonnan kellene erre forrást találni. Sajnos, ilyen forrást nekünk nem sikerült találni, a két bizottságnak együtt sem. Ezért még egyharmaddal sem támogatta egyik bizottság sem Palotás János indítványait. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) E LNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Kovács Pál. Felszólaló: Palotás János (MDF) PALOTÁS JÁNOS (MDF) Elnök Úr! ELNÖK (Szabad György) : Igen. Bocsánat. Palotás János kíván viszonválasszal élni kétperces időkeretben.
