Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
590 Ha ehhez hasonlítom hozzá az előterjesztést, akkor közel 10%os az elmaradása a kötelezettségekhez képest. Tehát ez a módosító indítványaim másik részének a lényege és megfogalmazása. A módosító indítványom azt is tartalmazza, és az indítvány egésze egy alkotmánybí rósági különvéleményre épít. Tehát ebből kell megközelíteni. Szeretném a tisztelt Ház figyelmét most kiemelten felhívni arra, hogy valóban nem egy alkotmánybírósági határozatról van szó, mert a határozat esetén semmis lenne az előterjesztés jogilag, hanem arról, hogy az Alkotmánybíróság keresetek alapján először napirendre tűzte a nyugellátások alkotmányos gyakorlatát vagy alkotmányellenes gyakorlatát, majd határozatában úgy döntött, hogy felfüggeszti e téma tárgyalását 1992. június 30áig. Azaz nem döntött úgy többségi véleménnyel – tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlva, Fekete Gyula képviselőtársamnak múltkori reflexiója alapján külön figyelmébe ajánlva – , hogy alkotmányos a jelenlegi gyakorlat, hanem a határozathozatalt felfüggesztette. Ezért mindö ssze egyetlen alkotmánybírói állásfoglalás ismert, amit e határozathoz csatolva a Házban is alkalmazott kisebbségi véleménynek megfelelően külön véleményben és a Magyar Közlönyben közzétételre került alkotmánybírói – négy alkotmánybíróról van szó a 10 tagú testületből – különvélemény azt mondta, hogy igenis, meg kell vizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, be kell mutatni, hogy az alkotmányos, vagy alkotmányellenese, nem volt helyes a felfüggesztés. Ezen alkotmánybírói különvéleményt csatoltam módosító indítván yaimhoz, és kizárólag ezen indítványok alapján indokoltam indítványaimat. Ezen alkotmánybírói különvélemény kimondja valamennyi módosító indítványom megalapozottságát, és az előterjesztésben kifogásolt részek alkotmányellenességét. Ezért kértem elnök urat nagy tisztelettel, és köszönöm, hogy helyt adott kérésemnek, hogy az eredeti elképzelésektől eltérően ne csak a szociális bizottság és a költségvetési bizottság, hanem a témában az én indítványomban szinte kizárólagosan érintett alkotmányügyi és törvényel őkészítő bizottság is hozza meg álláspontját. Tudniillik megítélésem szerint elvileg, szakmailag tán értelmezhető a szociális bizottság és a költségvetési bizottság elutasító magatartása, hiszen ők egy elfogadott társadalombiztosítási költségvetésből kell, hogy kiinduljanak. Igaz, az én jogérzésemmel nem az fért volna össze, hogy egyharmaduk sem támogatja az indítványt, hanem az a válasz felelt volna meg az én jogérzékemnek, hogy – mivel alkotmányossági panaszt tartalmaz és indoklást, ezért – nem foglalkozn ak az üggyel, hanem ezt átadják az e területen szakbizottságnak szakvéleményével. Hát, nem ezt tették. Azt gondolom, hogy lelkük rajta. Én azonban várom az alkotmányügyi bizottság véleményét, méghozzá a beadott módosító indítványom alapján a következőkre m indenképpen: egy alkotmányügyi vizsgálat, alkotmánybírósági felfüggesztése feljogosítjae a Parlamentet arra, hogy gazdasági nehézségekre hivatkozva az Alkotmánnyal több pontjában is – ismerten, felismerten – ellentétes jogszabályt alkosson? Csak most az e gyszer – hiszen ez most a mai napon is felvetődött a Házban – idézem a különvélemény ide vonatkozó részét: "nem egyeztethető össze a szociális biztonsággal olyan politika, ezért alkotmányellenes minden jogszabály és költségvetés, amely a vállalandó terhekb ől többet hárít a nyugdíjasokra és családosokra, mint a dolgozókra, ezáltal az előbbiek szociális helyzetét a létminimum felé tolja". Tehát az alkotmánybírók kimondták, hogy nem érdekes, hogy mit tartalmaz a társadalombiztosítási költségvetés, mert az is a lkotmányellenes, ha jelen esetben gátat jelentene. A második kérdésem az alkotmányügyi bizottsághoz, hogy alkotmányosake a 4878as számú kormányelőterjesztés azon részei, melyek a 15 384 forint feletti nyugdíjakra az általános százalékos mértéknél kisebb, fix összegű emelésben részesítik, ezáltal a nyugdíjjogosultság megszerzésekor elért életszínvonalhoz viszonyítva arányeltolódást okoz. Erre is hivatkozik az előterjesztésem, az idézett rész ebből is megvan az alkotmánybírósági határozatban. De mégis meg k ell mondanom: szeretném elmondani, hogy magam, rengeteg helyen járva az országot, többször találkoztam szembe azzal az indokkal, hogy ha mondjuk 30%kal emeljük a 10 ezer forintos nyugdíjat és a 20 ezer
