Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. március 2. hétfő, a tavaszi ülésszak 10. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A nyugellátások, baleseti nyugellátások és egyes egyéb ellátások 1992. évi emeléséről, illetőleg kiegészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (MDF)
589 K öszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Az elmúlt heti általános vitában elhangzott részletes hozzászólásomban, azt hiszem, valamennyi módosító indítványomat alapvetően bemutattam a tisztelt Háznak, és figyelmébe ajánlottam. Mégis, talán bonyolult volt, talán sok volt, talán nehéz volt rá figyelni – ezért sikerült számos képviselőtársamnak félreérteni, és utána ezt a médiákban is sikerült visszahallanom, ami, úgy gondolom, nem keltett jó benyomást a társadalomban, és főleg nem azt a célt szolgálta, amelyet előterj esztéseim megfogalmaztak. Ezért most, a részletes vitában kénytelen vagyok nagyon tömör – vagy lényegesen tömörebb – , de a lényeget kiemelő mondatokat előrebocsátani. A módosító indítványom a következőkról szól elveiben – és akkor ez így lesz érthető. Az i ndítvány lényege szerint alkotmányellenes, szakmailag nem megalapozott, és az Országgyűlés által az elmúlt év végén nagy többséggel elfogadott országgyűlési határozatunknak sem felel meg az előterjesztés azon javaslata, mely szerint a 15 384 forint feletti nyugdíjaknál már nem érvényesül az általános százalékos emelés, hanem egy fix összegű emelésre kerül sor, ami fokozatosan csökkenti ezt a százalékos mértéket. Hangsúlyozni szeretném tehát – Fekete Gyula képviselőtársamnak külön fölhívom erre a figyelmét – , hogy előterjesztésem kizárólag a felső korlátot tartotta alkotmányellenesnek. Ha végigolvasta volna alaposan az előterjesztést a bizottság, ott még külön ki is térek rá, hogy az alsó korlát alkalmazását az Alkotmány nem tiltja, csak annak a forrását nem lehet más nyugdíjasoktól elvéve megteremteni. Ezt Hasznos Miklós képviselőtársamnak is sikerült a múlt héten úgy előadnia, mintha az alsó nyugdíjak minimális mértékét szeretném megszüntetni, és ezáltal hátrányos helyzetbe hozni a legkisebb nyugdíjjal rende lkezőket. Az ő véleményét hallottam vissza másnap az én számba adva a rádióban is. Szeretném elmondani, hogy ez az ő szándéka lehet – az enyém soha nem volt, az Alkotmány és az előterjesztéseim erről egyértelműen rendelkeznek: kizárólag a felső korlátok be vezetésére vonatkozik az indítványomban jelzett alkotmányellenesség. De vonatkozik rá az is, amit az előterjesztő sajátos módon hozott a tisztelt Ház elé: korábban el sem tudtam képzelni, hogy ha hozunk az elmúlt év végén egy országgyűlési határozatot, meg teheti az előterjesztő, hogy ezt figyelmen kívül hagyja, és azt a mondatot, miszerint a nettó átlagkereseteknek megfelelően kell emelni a nyugdíjakat, úgy értelmezi, hogy már amelyiket ő akarja, azt emeli a nettó átlagkereseteknek megfelelően. Én úgy gondo lom, hogy a határozatunk kötelezte volna az előterjesztőt is, de ha már ez nem zavarta, legalább az Alkotmány zavarhatná nemcsak a jelenre, hanem a jövőre nézve is. A másik kifogásom úgy hangzott, hogy a tisztelt Ház döntése és az alkotmányosság is megköve teli, hogy legalább a nettó átlagkeresetek változásával azonos mértékben kerüljenek emelésre a nyugdíjak. A nettó átlagkeresetek változását az előterjesztő az ez évben nemzetgazdasági szinten várható 19,5%ban nevesítette. A beterjesztése azonban csak 13%os. Éves szintre vetítve összességében és együttesen mindössze 13%os emelést tartalmaz. Ha az előbbi módosító javaslatokat elfogadva, az itteni elhangzottakból vélelmezhetően nem március 1jétől, hanem január 1jétől kerül sor az első emelésre visszamenől eg, akkor is ennek az együttes hatása csak 15,16%, azaz az általa ígért, a határozati javaslatunkban kötelezően előírt, az Alkotmányból következő 19,5%hoz képest 4%os elmaradás, ez kérem 33%a annak, amit emelni fogunk. Tehát még egyharmaddal több járna valamennyi érintett magyar állampolgárnak, nyugdíjasnak. Én úgy gondolom tehát, az előterjesztésem saját döntésünkkel, a Ház döntésével összhangban van, és egyben az Alkotmánnyal is összhangban van. Ez hiányzik. Tehát az előterjesztés lényege, hogy az ígér tet sem tartotta be az előterjesztés, több mint egyharmadával – vagy visszafelé számolva 25%ával – kevesebb emelést indítványoz. A javaslatom, a módosító indítványom persze azt is megfogalmazza, hogy nem helyes sem az országgyűlési határozati javaslat, se m az Alkotmány oly módon való értelmezése, hogy a tárgyévben vélelmezhető nettó átlagkeresetekkel kell emelni a nyugdíjakat, hanem az előző év teljes értékvesztését kell pótolni. Ez a szám azonban nem 19,5% volt, hanem a tényszámok alapján 24,5%.
