Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - Bejelentések: Dr. Horváth József jegyző - Az állami népesség-nyilvántartás működésének átmeneti szabályairól szóló 1991. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2780 kormánypárti képviselőtársai m, tekintettel arra, hogy mi rendkívül komolyan gondoltuk ezt az egész vitát, ezt is mutatja módosító indítványaink száma. Higgyék el, nem kis munkával járt ezeket megírni, ezeket kigondolni, ezért összegezni szeretném a nyári gondolkodáshoz azokat a felté teleket, amelyek alapján mi a két törvényt el tudjuk fogadni. Azért említettem itt az adatvédelmi törvényt is, mert annak is elhalasztódik a döntése tulajdonképpen ennek a vitának a kapcsán. Tehát ami a népességnyilvántartásit illeti, azt a konkrét törvén yjavaslatot, amiről most szó van, itt három feltétel az, amit megszabunk a törvény elfogadásához. Az egyik a személyazonosító jel jelentős lekorlátozása már az átmeneti időszakra is. Persze ez együttjár az átmeneti időszak jelentős rövidítésével. A másik a z Állami Népességnyilvántartó Hivatal I. fokú hatósági jogkörének a megszüntetése. A harmadik pedig, hogy a törvényellenessé váló adatok megsemmisítéséről garanciákat tartalmazzon ez a törvényjavaslat. Ami az adatvédelmi törvényt illeti, megismétlem azoka t a követelményeket, amelyek az általános vitában elhangzottak. Ragaszkodunk a független ellenőrzési rendszer egyidejű megteremtéséhez. Itt most mód nyílik arra, hogy ha itt október 31éig kell elfogadni a törvényt, akár olyan módon, hogy az állampolgári j ogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat vitáját megkezdi a Ház és október 31éig be is fejezi, tehát ilyen alapon is mód nyílik a független ellenőrzési rendszer megteremtésére, és olyan alapon is, hogy nem kezdjük ezt el, hanem az SZDSZ indítvá nya szerint az adatvédelmi biztos választásának a szabályait belefoglalják az adatvédelmi törvénybe. A második ilyen feltétel, hogy a törvény alóli kivételek pontos felsorolást nyerjenek. A harmadik feltétel: a szankciórendszer jelentős megszigorítása. A n egyedik pedig, hogy az úgynevezett területspecifikus szabályozásra ugyancsak konkrét és számon kérhető határidőket jelöl meg a törvényjavaslat. Annál is kívánatosabbnak tartjuk ezt, mert ha jól megnézi az ember ennek a törvényjavaslatnak a tartalmát, amely nek a döntéshozatalát elhalasztani indíványozza a beadvány, láthatjuk, hogy tulajdonképpen bár címében nem, de tartalmában ez is egy átmeneti törvény, ugyanis 1995. december 31éig kíván bizonyos intézkedéseket fönntartani, tehát tulajdonképpen ez egy újab b átmeneti törvény. Az lenne a helyes, ha címében is ez lenne benne, ez fedné le a tartalmát. Mi a módosításainkkal azt kívánjuk elérni, hogy az ne átmeneti legyen, hanem lehetőség szerint végleges. Tehát ismételten kérem tisztelt kormánypárti képviselőtár saimat arra, hogy vegyék komolyan a módosító indítványainkat, ahogy mi is komolyan vettük azok beterjesztését. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy ki kíván felszólalni még a vitában? Kérem, jelez ze felszólalási szándékát. Jelentkező nincs. Így megkérdezem, hogy a vitát lezárhatome. Igen – nincs ellenvetés. Ha jól értettem, Mészáros István László módosító javaslatokat nyújtott be ehhez az előterjesztéshez? (Varga János: Nem!) MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZL Ó, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Ez a módosító indítvány elhalasztani kívánja áttételesen egy másik törvényjavaslat elfogadását október 31éig. Arról beszéltem, hogy ebben a felszabaduló időben, amelyet a Ház többsége valószínűleg el fog fogadni, reménye met fejezem ki abban, hogy ez alatt az idő alatt lehetőség nyílik a kormánypártok részéről a módosító indítványoknak a mérlegelésére és reményeink szerint az elfogadására. ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
