Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 15. hétfő, a tavaszi ülésszak 43. napja - Az ülés tárgysorozatának elfogadása - A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF)
2774 Ennyit szerettem volna elmondani, és nagyon remélem, hogy a szakszervezeti vá lasztásokat szabályozó törvénynél a Monopolyjavaslatot részletesen megismerhetik képviselőtársaink. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Visszatérünk a felszólalások eredeti rendjéhez. Vékony Miklós következik, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Felszólaló: Vékony Miklós (MDF) VÉKONY MIKLÓS, DR. (MDF) Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, indokolt volt Kósáné Kovács Magda képviselőtársunk kérése, miszerint a Parlament ismerhesse meg az alkotmányügyi bizott ság várható módosító javaslatának a lényegét, hiszen a részletes vitára lényegében ma fog sor kerülni. A sors fintora azonban az, hogy én ennek a kérésének eleget teszek, de időközben nemcsak elnök úr, hanem Kósáné Kovács Magda képviselőnő is eltávozott. D e én úgy érzem, ez a probléma esetleg a várható későbbi hozzászólókat is érdekelheti, így, ha megengedi elnök úr, a módosító indítvány, a javaslat lényegét ismertetném. Az Állami Számvevőszék elnöke kereste meg néhány hónapja az Országgyűlés elnökét, kérve a Parlament állásfoglalását néhány, a törvény végrehajtását érintő kérdésben. Az Állami Számvevőszék problematikája kettős természetű volt. Egyrészt az eredeti, tehát módosítani kívánt törvényjavaslat az Állami Számvevőszék számára a beszámoló elkészítésé re pontos határidőt szabott meg. Az Állami Számvevőszék számára kérdéses volt, hogy újabb határidő hiányában elfogadhatjae a késedelmesen benyújtott vagyonelszámolásokat vagy sem. Másik kérdés, hogy a vizsgálatokból fönnmaradt 4 millió összeg vagyonmaradv ányt, költségvetési maradványt fölhasználhatjae az újabb vagyonelszámolásokra vagy sem. Az alkotmányügyi bizottság által a kérdés megvizsgálására kirendelt három fős eseti albizottság véleménye szerint a vagyonelszámolást benyújtani elmulasztó szakszervez etek mulasztása semmiképpen sem indokolhatja a törvény módosítását, és utólag, újabb határidő biztosításával nem legalizálható a szakszervezetek magatartása. A törvény meghozatalának céljából és a teljeskörűség elvéből egyértelműen levezethető, hogy a szak szervezeti vagyon egészének átvilágítását el kell végezni. Az újabb vagyonelszámolások ellenőrzését és hitelesítését az Állami Számvevőszéknek ésszerű határidőn belül kell elvégeznie. Ugyanakkor a bizottság vizsgálta, hogyan lehetne további biztosítékok be építésével a törvény végrehajtását segíteni. Az Állami Számvevőszék tájékoztatása alapján ugyanis a szakszervezeti szövetségekről, illetve a vagyonelszámolásra köteles önálló szervezeti egységekről nyilvántartás nem áll rendelkezésre, így jelenleg az sem á llapítható meg, hogy tulajdonképpen mely szakszervezetek nem tettek eleget vagyonelszámolási kötelezettségüknek. Ezzel kapcsolatosan elnök úr engedjen meg egy rövid kitérőt, amiről itt nem nagyon esett szó, nevezetesen, az Alkotmánybíróság 26/1992. (IV. 30 .) határozatáról, mely a jelzett törvény vizsgálatával, a tárgyalt törvény vizsgálatával foglalkozott, s amely rámutatott arra, hogy a SZOT megszüntetése, illetve az MSZOSZ megalakulása lényegében jogi értelemben nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A j ogutódlás kérdése nem rendezett, és a jelenlegi tisztázatlan tulajdonviszonyok az egész átalakulás és az MSZOSZ megalakulása körüli nem rendezett kérdésekre vezethetők vissza. És éppen ebből kiindulva látta az Alkotmánybíróság a jelenlegi törvényt teljesen indokoltnak. Ez egy alapkérdés – én azt hiszem – ebben az ügyben. Az eseti albizottság álláspontja szerint célszerűnek mutatkozik egy olyan módosító indítvány benyújtása, amely a szakszervezeti szövetségeket határidő megadásával kötelezné a hozzájuk tarto zó vagyonelszámolásra kötelezett szervezeti egységekről történő tájékoztatásra. Amennyiben a szövetségek fenti tájékoztatási kötelezettségüknek nem tennének eleget, velük szemben ügyészi
