Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
2450 számára fontos törvényismertetés vagy törvénynépszerűsítés születik meg, hanem egyfelől a tagja is a Kormánynak az az illető, aki szól, másfelől azonban egy politikai pártnak leendő képviselője, vagy pedig hátha elhúzódik ez a kérdés, a kérdésnek egy ilyen megoldása, akkor a †94es választások előtt bizony nagyon súlyos érdeke a korm ánykoalíciónak, hogy minél többet szerepeljen. Ez teljesen érthető, csak nem biztos, hogy a közszolgálati televíziónak ezt a pártpolitikai kérdést kellene szolgálni! Tisztában vagyok azzal is, hogy a televíziónak igen nagy a szerepe bizonyos dolgok sulykol ásában, és nemcsak az intim betétnek a sulykolásában, amit természetesen én is kikapcsolok, mert unom – átkapcsolok egy másik sávra, erre mindenkinek lehetősége van – , ott is az van, de hát a Kormány is megjelenik itt is, ott is! Ezzel nem akarom az intim betéthez hasonlítani (Derültség) én csak azt mondtam, hogy mindenképpen van a televíziónak ilyen sulykolási szerepe. Mondom, nagy a csábítás ereje, de hiszem, hogy nem ez fog történni! Én hiszem, hogy a valamikori ellenzéki múltja a kormánykoalíciónak – az a vágya, hogy az európai jogrendbe illeszkedjen minden egyes törvény, amelyet meghozunk, az, hogy az Alkotmánynak ne mondjon ellent, az Alkotmány sajtószabadságra irányuló véleményének ne mondjon ellent – , ne mondjon ellent a kinevezési törvény indokolásá ban megfogalmazott elveknek, hogy azért választjuk le a Magyar Televízió, a közszolgálati televízió elnökének kinevezését a miniszterelnöktől, s azért adjuk a köztársasági elnök kezébe, hogy a sajtószabadság maradéktalanul érvényesüljön. Ezt a törvényt min dnyájan közösen hoztuk meg. Biztos vagyok ebben, hogy erre a csábításra nem fog hajlani, ennek nem fog engedni a kormánykoalíció – éppen ezért! Kulin Ferencnek Hankiss Elemér meghallgatásán egy nagyon érdekes eszmefuttatása volt. Nem áll most rendelkezésem re pontosan ez a szöveg, mert nincs a kezemben még a jegyzőkönyv, de lényege az volt, hogy ideiglenesnek kell tekinteni ezt a bizonyos 74es kormányhatározatot, amely egyértelműen kormányfelügyeletet jelöl ki a Magyar Televízió, a közszolgálati televízió f ölött, és az az ideiglenesség addig áll fenn, ameddig a médiatörvény nincs meg. Csak feltevésekre szeretnék szorítkozni, és ismétlem, ezek a feltevések – jó, hogyha nem következnek be, ezért tehát nagy a csábítás arra, hogy ez a médiatörvény minél később s zülessen meg, hogy a médiatörvényig ez az ideiglenesség sokáig megmaradjon! Történelmi tapasztalataink az ideiglenességnek ilyen értelmezését már ismerik. Én nem azt állítom, hogy ez így van, hiszen előttünk van a törvényjavaslat. Én azt mondom, nagy a csá bítás arra, hogy ne szülessen meg ez a törvény! Ugyanakkor van egy olyan lehetőség, hogy ennek a törvénynek meg nem születéséért az ellenzékre lehet a felelősséget hárítani. Hiszen, ha nem akarunk egyeztetni, ha nem akarunk konszenzust, akkor igyekszünk me rev álláspontot képviselni, amely hajlíthatatlan, szemben az ellenzéknek éppen ezért most már a megkeményedett álláspontja az, amelyet ez majd provokálni fog, hogy a garanciális kérdésekben nem tud engedni. Itt kéthárom garanciális kérdés van a törvényben , amelyet érdemes lenne részletesen megvizsgálni, erre mindjárt rá fogok térni. (12.00) A másik csábítás az, hogyha nem lesz meg – és az ellenzékre hárul a felelősség a törvény meg nem születéséért, hiszen kétharmados – , mikor megmarad ez az ideiglenesség a közszolgálati televízió irányításának elvéről, akkor a frekvenciatörvénybe módosító indítványokkal be lehet csempészni azt, hogy meg se szülessen a kereskedelmi és a független televíziók és rádiók hálózata, mert a frekvenciatörvénybe be lehet esetleg cse mpészni azt, hogy egy kormányhivatal ossza ki ezeket a garanciális frekvenciákat. Erre utal az, hogy Varga Istvánnak, az MDF egyik ügyvivőjének a napokban megjelent egy nyilatkozata, mely sajátosan értelmezi a sajtószabadságot, és minden ilyen értelmezés a sajtószabadság szűkítésére megy ki. Azt mondja, hogy a sajtóval kapcsolatos hitvallását úgy összegezte, hogy "A hír szent, a vélemény szabad" – amit a Magyar Hírlap szokott írni – szlogenjét szíve szerint a következőképpen alakítaná át: "A hír hiteles, a vélemény felelős." Én a hiteles szó
