Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 2. kedd, a tavaszi ülésszak 38. napja - A rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FODOR TAMÁS (SZDSZ)
2451 etimológiájába nem mennék bele, de a felelősségbe egy picit igen, ugyanis arról van szó, a felelősség kérdése rögtön felveti a kinek felelős kérdését, és ez igenigen hasonló az elkötelezettség, a pártosság fogalmához. H ogy ez ne történjen meg, én azt gondolom, hogy úgy kellene a törvényt megalkotnunk, hogy azok a garanciális szabályok, amelyekről már szóltam, feltétlen benne legyenek. Miközben a törvényi szabályozással mind a két oldal egyetért, ez az előbb említett sajá tos tudathasadás jellemzi az ezzel kapcsolatos törvényalkotói magatartást. Egyszer meg akar felelni a korábbi, még a rendszerváltás előtti ellenzéki elveinek, amiről beszéltem, hirdetett demokrata voltának, az európai normák elfogadásának, ám félti a túlzo tt demokráciától a működést. Ezt Kulin Ferenc úgy fogalmazta meg, hogy a teljes konszenzus keresése megbéníthatja a napi működést. Ezért a függőséget költségvetési szinten a közszolgálati rádió és tévé esetében, valamint az RTH elnökének kinevezésében és l eváltásában a miniszterelnök korlátlan vétójogával szeretné biztosítani. Nézzük most meg ezt egy kicsit részletesebben a törvény szerint! A bizottság elnöke az egyik tévébeszélgetésen a jelen átpolitizálódásról kesergett – éppen úgy, mint Bertha Zoltán ké pviselőtársam – , úgy vélte, hogy a munkatársak is át vannak politizálva. Az ellenzék iránti pozitív elfogultságot – így fogalmazott – nap mint nap érzi. Nem lehet megbízni tehát feltétlenül az egyszemélyi vezetésben, csak később, mikor ez az átpolitizálódá s – nagyon csúnya szó – csökkenni fog. Ez a félelem lehet amögött, hogy a kormányzat az utolsó pillanatban megváltoztatta a törvényjavaslat bizottsági konszenzussal kialakított szövegét. Tudniillik az ellenzék által javasolt közjogi alapítvány, amely önáll ó vagyonnal rendelkezik, a nézői, hallgatói szuverenitást megtestesítő, általuk fizetett készülékhasználati díj meghatározott részével, és a más, éppenhogy kereskedelmi műsorszórók által fizetett díjnak meghatározott részével, saját kereskedelmi tevékenysé gének hozadékával, valamint garantált költségvetési hozzájárulásból gazdálkodik, tehát ez az alapja a közjogi alapítványnak, amely közjogi alapítvány kuratóriuma olyan összetételű, ahol a politikai részvétel kiegyenlített. Lényeges döntései kétharmadosak, olyan felügyelőbizottság ellenőrzi utólag a pártatlanság megvalósulását, ahol a politikai résztvevők száma alacsony. Ezek tehát a feltételek: a közjogi alapítvány, a felügyelőbizottság, amely a pártatlanságon őrködik. Ezek a feltételek – tehát a nagyfokú g azdasági önállóság és a korrekt politikai távolság – elegendő garanciát jelenthettek volna az elektronikus média politikai semlegességére. Ehelyett mi történt? A törvényjavaslat 24. §a ugyan tartalmazza ezeket a gazdasági forrásokat, a politikai kiegyenlí tettség ugyan deklarálva van, de a 39. § arról intézkedik, hogy ha az alapítványi bevételek nem elegendőek a közszolgálati kötelezettség teljesítésére, akkor az alapítvány költségvetési céltámogatásban részesülhet. Most ezt értsük pontosan! Nem minden eset ben, csak lehetőség van rá. És most jön a fontos kitétel – a második bekezdés – , hogy erről a céltámogatásról az Országgyűlés az éves költségvetési törvényben határoz, amely viszont feles törvény, amelyet a Kormány diktál a koalíció pártjainak, és amelynek visszatartását, elvételét, odaadását még csak indokolni sem kell. Lásd az idei költségvetés lebegtetett egymilliárdját! Ezek után miről kellene konszenzussal dönteni? Hiszen, ha a rádió és a televízió ilyen mértékben függ a kormányzati ízléstől, netán ide ológiától, minek ez az egész látszatdemokrácia a közjogi alapítvánnyal? Ez azt jelentené, hogy meg akarnák kímélni a költségvetést a hozzájárulástól? Hát erről szó sincs! Nem akarjuk megkímélni a költségvetést, hiszen a közszolgálati média sokat vállal az állam oktatási, kultúramecénálási kötelező feladataiból. Tessék fizetni! De ne évente jutalmazzuk vagy büntessük előző évi viselkedéséért a közszolgálati médiát abból a pénzből, amely a rádiónak és a televíziónak ezekért az átvállalt feladatokért amúgy is járna. Ezért javasolja a Szabad Demokraták Szövetsége a görgetett, több évre előre meghatározott mértékű költségvetési támogatást, és hogy a közszolgálati médiára ne vonatkozzanak a költségvetési szervekre alkalmazható törvények fegyelmi és utasítási rende lkezései.
