Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TOMPA SÁNDOR (MSZP)
2422 Összefoglalva: a postamester a köt elezően ellátandó postai alapszolgáltatásokon kívül minden olyan más tevékenységet is folytathat, amelyet a helyi közösség igényel, és nem összeférhetetlen a postai tevékenységgel, az alapszolgáltatás ellátását nem veszélyezteti. A postamesteri rendszer ki alakításának részletes rendjét külön rendeletben kell vagy kellene majd szabályozni Természetesen a postamesteri intézmény kiemelése nem jelenti azt, hogy a törvényjavaslatban is lehetővé tett bármely más közreműködési forma nem lenne alkalmazható. Köszönö m szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Most következik Tompa Sándor képviselő úr, a Magyar Szocialista Párttól. Felszólaló: Tompa Sándor (MSZP) TOMPA SÁNDOR (MSZP) Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtá rsaim! Mint ahogy már a bevezetőben is elhangzott az alkotmányügyi bizottság előadója részéről, itt egy '64es törvény alapján működő, a korábbi Magyar Posta Vállalat szétbomlása során három ágazat törvényi szabályozásáról van szó. Ennek egyik része, amirő l most tárgyalunk. A távközlési és a frekvenciatörvény mindmind nagyobb érdeklődés közepette zajlott, mint maga a postatörvény. Én azt hiszem, ez részben annak is betudható, hogy az előterjesztés talán szakmailag megalapozottabb, átgondoltabb volt, másrés zt a távközlés esetében a befektetők érdeklődése is intenzívebb, és sokkal komolyabb érdekek állnak amögött, hogy egy olyan, a versenyt felkaroló távközlési törvény jöjjön létre, amely a különböző csoportoknak megfelelő lenne. A frekvenciatörvény fontosság ára azért sem kell utalnom, mert szorosan összefügg nemcsak az előbbi két törvénnyel, hanem nyilván a médiatörvénnyel is van valamiféle kapcsolata. Visszatérve a postatörvényhez, ennek a törvénynek a kapcsán nem hangzottak el szenvedélyes hozzászólások, és a benyújtott módosító javaslatok is – áttanulmányozva azokat – mindmind az előterjesztés jobbítását szolgálták. Ezeket részben méltányolta is az előterjesztő képviselője, legalábbis azon a bizottsági ülésen, amelyen én magam részt vettem. Ahol pedig módo sításokra volt szükség, mint ahogy itt a két bizottság előadója is elmondta, bizottsági módosító indítványok formájában megtörténtek a korrekciók. Úgyhogy én nem is akarok azokra a módosító indítványokra kitérni, amelyeket a frakció nevében az 5703as szám on nyújtottunk be, ez egy 14 módosító javaslatból álló csomag. Nem is akarok mindegyiknek a sorsára kitérni, és azok mellett esetleg agitálni, amelyek valamilyen csatlakozó módosító indítvány formájában tovább éltek, hanem egy tématerületre, egy összefüggő módosító indítványhármasra szeretném még egyszer a figyelmüket felhívni. Teszem ezt azért is, mert ez a hármas, amely az együttes jelentésben, tehát a 6016os együttes jelentésben a 71., 72., 73. sorszámot viseli, nem nyerte meg az előterjesztő tetszését sem, illetve a bizottságok sem támogatták. Miről van szó? Ebben a módosító indítványhármasban javasoljuk létrehozni a postai tanácsot, amely a Kormány mellett működő olyan tanács lenne, amelyet a postai szolgáltatók, illetve a szolgáltatást igénybe vevők alkotnának, és ennek a postai tanácsnak a funkcióját, feladatait igyekeztünk megfogalmazni. Azonban a bizottsági tárgyalások során, mint kiderült, ezt a hármast így, amely különböző törvényhelyekhez tett volna kiegészítéseket, az előterjesztő nem támogatta . (18.10) Ehelyett a gazdasági bizottság fog benyújtani egy módosítást. Ez az együttes jelentésben még nem szerepel, Pál László utalt erre, abban a gazdasági bizottsági csomagban található erre vonatkozóan egy rövidebb változat a postai tanáccsal kapcsolat ban. Ennek ellenére én az eredeti javaslatunk mellett szeretnék néhány érvet felhozni, ami miatt szorgalmaztuk ennek a tanácsnak a létrehozását, törvénybe iktatását, illetve feladatmeghatározását.
