Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. június 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 37. napja - A Postáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság alelnöke: - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HAJDÚ ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
2421 Az állam ellátási kötelezettségének és felelősségének fenntartása különösen jelentős az elmaradott infrastruktúrájú térségekben. Ugyanakkor a törvényjavaslat melléklete definiál ja az alapszolgáltatáson kívül az úgynevezett értéknövelt szolgáltatásokat is. Ezen belül különszolgáltatásokat és különleges szolgáltatásokat különböztet meg. A különszolgáltatásokat részletesen felsorolja; a különleges szolgáltatásokról csak azt mondja, hogy mindazok, amelyek végzését a szolgáltató üzletszabályzatban vállalja, és az előbbibe, nevezetesen a különszolgáltatásokba nem tartozik. Konkrét példát nem hoz, a szolgáltató fantáziájára bízza ennek nevesítését. Javaslatommal itt szeretnék változtatni a törvénytervezeten. Véleményem szerint az alapszolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó és kötelezően ellátandó különszolgáltatásokat továbbra is a Magyar Posta Vállalat végezze vagy koncessziós vállalkozóra bízza. Ugyanakkor indokolatlan, hogy az úgynevezet t különleges szolgáltatások monopol jellegűek maradjanak. Javaslatom szerint a különleges postai szolgáltatások ellátására bárki vállalkozhatna – postai hatósági engedély birtokában vagy anélkül, ezt a végrehajtási rendelet majd szabályozza. A piac megnyit ása a különleges szolgáltatások terén igazi versenyt teremtene a vállalkozók között, amely a szolgáltatások minőségének javításához, a szolgáltatások körének bővítéséhez és esetleg az árak kedvezőbb alakulásához is vezethet. Természetesen a Magyar Posta Vá llalat is vállalkozhatna. Szerintem a verseny jótékonyan hatna a monopol helyzetű vállalatra is, motiválná minőségi munkára, arra, hogy új szolgáltatásokon törje a fejét, nehogy az esetleg piacra lépők vagy a már piacon lévők a piacot elhódítsák tőle. Sok esetben még a piac elvi jellegű megtámadhatósága is ilyen pozitív erdményeket indukálhat. Megjegyzem, hogy a fejlett nyugati államokban a levélpostai küldemények monopólium kontra versenyszféra felosztása teljesen elfogadott gyakorlat. Hollandiában például a Nemzeti Posta Vállalatnak, amely részvénytársaság formájában működik, csak az 500 grammnál könnyebb súlyú magánlevelekre van monopóliuma, közületek levélforgalmának lebonyolítására már nincs. Megítélésem szerint az én módosító javaslatom ennél sokkal sz erényebb, csak a különleges szolgáltatásokat engedném a versenyszférába. Ez a megoldás fokozatos átmenetet jelentene az eddigi teljes monpóliumból a vállalkozásba, és figyelembe veszi a hazai sajátosságainkat is. Végül ezen módosító javaslatom érinti a tör vénytervezet mellékletét is oly módon, hogy az értéknövelt szolgáltatások fogalom elmarad, helyette különszolgáltatás és különleges szolgáltatás címszavakat használok. Következő módosító javaslatommal szeretném megkönnyíteni az alapszolgáltatást ellátó sze rvezet számára a körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodást. Ezt a rugalmas alkalmazkodást valósíthatná meg egy korábban már bevált, de azóta elfelejtett rendszer, a postamesteri rendszer újbóli bevezetése. Kis forgalmú vidéki, illetve városi, külterül eti postahivatalok gyakran ráfizetésesek, a postahivatali helyiség nincs igazán kihasználva. Másutt pedig az a gond, hogy nincs postahivatal, mert például szezonális forgalomra kisebb üdülőhelyen nem érdemes állandósítani. Ilyen esetben segíthet a postames teri rendszer. A postamester különleges státuszú postai közreműködő. A szolgáltatás ellátásáért ő felelős egyrészt az állam felé, másrészt az ügyfelek felé. Alkalmazottai viszont vele vannak jogviszonyban. A postamester, aki ismeri a helyi adottságokat, sz éles körű jogosítvánnyal rendelkezne munkájának megszervezésében. Szabadon köthetne szerződést vállalkozókkal, a környék kereskedőivel a küldemények továbbítására, esetleg kézbesítésére, kihasználva az így már meglévő más célú fuvarozási lehetőségeket is. A postamesteri hivatal elláthatna más, nem postai szolgáltatásokat, illetve egyéb kereskedelmi tevékenységet is; biztosítótársaság, bank, jegyző működhetne a postahivatalokban, a helyi önkormányzattal közösen fenntartva. Így gazdaságosabb kihasználásra és jövedelmezőbb üzemeltetésre lenne lehetőség. Postamesteri hivatal létesülhetne meglévő postai tulajdonú hivatali helyiség mellett vagy helyett, nem postai tulajdonú üzletben is. Erre is van példa fejlett, más országokban.
