Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - A társadalmi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat kivételes és sürgős eljárásban történő megtárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - RÓZSA EDIT (SZDSZ)
2334 lehetőségünk arra, hogy minden egyes módosító indítványt érdemben megvizsgáljunk, hiszen ez a zt jelentené, hogy át kellett volna vennünk az ad hoc bizottság feladatkörét, és hónapokon keresztül átvizsgálni a pályázati anyagokat. Éppen ezért ezekre a módosító indítványokra, amelyeknek a száma körülbelül 120, a bizottság azt az állásfoglalást hozta, hogy egyiket sem támogatja, mivel nem tud olyan indokot fölhozni, amely alapján azt mondhatná, hogy érdemes a támogatottságra, ugyanakkor az egyharmados kisebbségi arányt megadta, hogy a tisztelt Ház bölcsessége dönthessen ezekben a kérdésekben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következnek a képviselőcsoportok felszólalói, amennyiben a képviselőcsoportok kívánják, egyegy szónokot állíthatnak. Kérem, gombnyomással jelentkezzenek a képviselőcsoportok esetleges szónokai. Egy ik képviselőcsoport sem kíván szónokot állítani? Kérdezem. (Közbeszólások: Nem.) Nem. Kérem, gombnyomással jelentkezzenek. Rózsa Edit? (Rózsa Edit: Én is.) Igen. Megadom a szót. Felszólaló: Rózsa Edit az SZDSZképviselőcsoport nevében RÓZSA EDIT (SZDSZ) Köszönöm szépen, elnök úr. Amennyiben az MDF vezérszónoka nem kíván szólni, akkor valóban én következnék, és élnék is ezzel a lehetőséggel. Tisztelt Országgyűlés! Én azt gondolom, hogy akkor, amikor a társadalmi szervezetek költségvetési támogatás áról beszélünk, akkor érdemes tisztázni, mi az a kör, amely a társadalmi szervezetek körébe tartozik, miről dönt most az Országgyűlés, amikor a civil szféra különböző szerveződései számára elfogadja azokat az indítványokat, azt a javaslatot, amelyet az err e a célra létrehozott ad hoc bizottság az Országgyűlés elé benyújtott. Olyan szervezetekről van szó, amelyek nem profitorientáltak, amelyek nem gyakorolnak közhatalmi funkciót, nem függnek közvetlenül a kormányzattól, intézményesültek, azaz választott szer vezetük van, működési szabályzattal rendelkeznek, és ami a legfontosabb, közhasznú tevékenységet látnak el. Azt a közhasznú tevékenységet, amelyet fejlődésének adott szintjén a társadalom annak elismer. Én azt gondolom, hogy nem férhet kétség azokhoz a cél okhoz, amelyekről Csépe Béla az előbb említést tett, azokról az egészségügyi, szociális szempontokról, ilyen jellegű tevékenységekről vagy gyermek- és ifjúsági érdekek képviseletében végzett tevékenységekről, amelyekről szó esett, valamint a környezetvédel mi tevékenységről. De hogy mennyire rendezetlen ez a szférra, amit, azt gondolom, ilyen definíciók után nyugodtan nevezhetünk nonprofitszférának, azaz a harmadik szektornak, arról borzasztó jelentős beszélni, hiszen ez a témakör, ez a kérdéskör ma Magyaror szágon teljesen szabályozatlan. Az az országgyűlési határozati javaslat, amelyet most a bizottság benyújtott, sok vélménnyel illeszthető, sok véleményt lehet erre mondani. Egyet nem lehet, jónak minősíteni, mert le kell szögeznem nekem is mint ebben a bizo ttságban részt vevő képviselőnek, hogy nem jó ez a javaslat. Ez a javaslat azért nem jó, tisztelt képviselőtársaim, mert két éve folyik ennek az elosztásnak ugyanilyen szempontú, elfogadhatatlan rendszere, nincsen kialakult szabályozás ebben a kérdésben, n incs még nonprofit törvény, és most ez a bizottság fog vállalkozni 1991 májusában arra a feladatra, hogy végre a jövő évi költségvetésből erre a célra elkülönített keretet előre rögzített elosztási szempontok szerint ossza föl, ossza szét. De ez nem történhet meg anélkül, hogy még ebben az évben ne foglalkoznánk a nonprofittörvénnyel, azokkal a törvényekkel, amelyek az ebbe a szférába tartozó különböző szerveződési formákkal foglalkoznak. És hogy még egykét példát erre említsek: A közalapít ványokról például hoznia kell az Országgyűlésnek törvényt, mert hogy ez nem szabályozott jogilag, de szabályoznia kell a
