Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2315 Ugyancsak lényeges körülmény a csődeljárás tekintetében, hogy a fenti fizetési haladék ideje alatt az adóssal szemben a pénzköveteléshez fűződő jogkövetkezmények – a kamattartozást kivéve – nem állnak be. Fenti szabályokbó l is érzékelhető, hogy milyen lényeges a bírósági szervezet szerepe a törvényben rögzített határidők betartásában, a teljes eljárás lefolytatásában és milyen jelentőséggel bír, illetve bírhat a megfelelő feltételek biztosítása a bíróságoknál, tekintettel a csődtörvény hatályba lépését megelőzően indult felszámolási eljárásokra is. A csődtörvény olyan új feladatokat fogalmaz meg a bíróságok számára, amelyek nem nélkülözhetik a kormányzat ez irányú intézkedését. A rendelkezésemre álló – és lehet, hogy hiányos – információk szerint a helyzet aggodalomra ad okot. A Cégközlöny legutóbb megjelent számaiban szereplő adatokból az a következtetés vonható le, hogy a bíróságok a bejelentési dömping – 1992. április 8a – előtti kérelmeket sem képesek határidőn belül kez elni. Vélhetően a személyi feltételek hiányában, ugyanis 1992. januárfebruár havi kérelmekben márciusáprilis keltezésűek a bírósági határozatok, és még további késedelmet jelent ezekben az ügyekben a közzététel időpontja. A fenti rövid összefoglalás után az alábbi kérdéseimre kérek választ az igazságügyminiszter úrtól: Mikor és milyen intézkedést tett saját hatáskörében a csődtörvény végrehajtásának elősegítésére? Hány bíró foglalkozik összesen a csődtörvény hatálya alá tartozó ügyekkel? 1992. május 1jé ig mennyi kérelem érkezett a bíróságokhoz? Mennyi ügyet szignálnak hetente átlagosan egyegy bíróra? Az ügyek hány százalékában lépték túl a törvényben előírt határidőket – és a csődeljárás megindításá- nál – és ezeknek mi volt az oka? Átlagosan hány nap t elik el a bírósági határo- zat kelte és a Cégközlönyben való közzététel napja között? És végül, biztosítottnak látjae a továbbiakban a bírósági szervezeten belül a feladatok határidőn belüli végrehajtását? Várom válaszát, köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELN ÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár úr válaszol. (15.40) Dr. Isépy Tamás igazságügyi minisztériumi államtitkár válasza ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A pontosan megfogalmazott, citált kérdésekre, a kérdés megismétlése nélkül sorrendben a válasz: Először a tárgyi feltételek: május 5én már elhangzott a Házban az igazságügyi miniszter úrhoz intézett interpe llációval kapcsolatban, hogy a Fővárosi Bíróság elhelyezési gondjainak az enyhítésére – és ide tartozik a csőd- és felszámolási ügyeket is intéző bírósági rész- leg – a Varsányi Irén utcában egy hétemeletes irodaépületre közel egymilliárd forintot költött az Igazságügyi Minisztérium. Az elmúlt évben már kialakítottuk a megyei és a fővárosi bíróságokon az ügyviteli számítógépes rendszert a gazdasági ítélkezéssel és a felszámolási eljárásokkal kapcsolatos feladatok ellátására. Ennek továbbfejlesztéseként 1992 júliusában az új bírósági épület teljes kiépítettségében, tehát a Varsányi Irén utcában, 25 millió forint értékben üzembe állítjuk a 120 bíró egyidejű munkavégzésére alkalmas lokális számítógépes hálózatot. Folyamatban van a megyei bíróságok számítógépes kapacitásának bővítése is kb. 80 munkahellyel. Ezzel tehát megduplázódik a megyei bíróságok gazdasági kollégiumának számítógépkapacitása.
