Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ)
2316 Az év végére működésbe lép a gazdasági kollégiumok, a cégbíróságok országos számítógépes hálózata. Ennek a beruházási összege meghaladja a 100 millió forintot. Ez tehát a tárgyi feltétel, ebben részben Pharekölcsön is szerepel. A személyi feltételek biztosítása érdekében arra nyílt lehetőség, hogy a csőd- és felszámolási ügyek intézésére 40 bírói állást sikerült átcsopo rtosítani. Kétségtelen, hogy a tartós megoldáshoz az szükséges, hogy a következő évi költségvetés ezt a létszámot fejlesztésként biztosítsa. Ezzel több mint kétszeresére emelkedne országosan csődügyeket intéző bírák létszáma. A második kérdés: jelenleg az országban öszesen 39 bíró intézi a csődügyeket. A számuk megyénként egy és öt között mozog, a Fővárosi Bíróságon 8 bíró foglalkozik csőd- és felszámolási ügyekkel. A harmadik kérdésre a száraz statisztikai számok: a legfrissebb jelentések szerint – egy meg ye hiányzik csak belőle, a mai napig azt még nem kaptuk meg – 1992 első három hónapjában összesen 724 csődbejelentés, áprilisban 1293 csődbejelentés érkezett. A felszámolási eljárásoknál ez a szám az első negyedévben 2436, áprilisban pedig 804. A bíróságok az első negyedévben 89, áprilisban 131 csődeljárást, illetve az első negyedévben 587 és áprilisban 3421 felszámolási eljárást fejeztek be. A negyedik kérdés: a bírói munkateher bíróságonként hullámzó. Átlagosan hetente 4,28 ügyet kap egy bíró, egy bíró ke zén átlagosan 30 – 70 ügy van folyamatban. Több bíróságon ennél több, a fővárosban 150 az egy bíróra eső ügyszám. Az ötödik kérdés: a bíróságok az ügyek jelentős részében kétségtelenül túllépik a törvényben megállapított határidőt, de ennek megvan a statiszt ikai felmérése, hogy miért. Például a Fővárosi Bíróságon az ügyek 90%át kellett hiánypótlásra visszaadni, Csongrád, Fejér és Veszprém megyében 63 – 65%át, Vas megyében 50%át, Borsod megyében 60%ban nem tudták tartani a törvényi határidőt, és itt is 90%a hiánypótlási felhívás volt. A hatodik kérdés a Cégközlöny: a Cégközlönyben történő közzététel és a bírósági határozatok telte között általában az átfutási idő 34 hét között mozog, ezt fel kell dolgozni, s a nyomdai átfutási idő önmagában 7 – 10 napot vesz igénybe. Szívesen átadom, a gazdasági társasági formák szerinti csődbejelentésre is itt van pontosan, hogy mennyi a részvénytársaság, mennyi a kft., az állami vállalat, tehát az összesről majdnem naprakészen tudjuk kapni az adatokat. Hogy csődöt foge kérn i a bíróság vagy nem, arra szubjektíve ez a hivatalos válasz; és hadd tegyem hozzá, hogy a parlamenti napok után az ember lázálmában mindig csak nagy zajokat hall, omlanak össze a bíróságok. A valóság szerencsére mindig jó, mert másnap felébred a lázálmábó l, a bíróságok állnak. S rajtam kívül szeretném már, hogyha a társadalom is elhinné, hogy itt megszállott, elkötelezett emberek dolgoznak ezen a bíróságon, itt kérhet mindenki csődöt, ez a bíróság soha nem fog önmaga ellen csődöt kérni. Köszönöm szépen. (T aps.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra átadom a szót Áder János képviselőtársamnak. ÁDER JÁNOS, DR. (FIDESZ) Tisztelt Államtitkár Úr! Én is köszönöm a választ, é s azt hiszem, nem volt haszontalan, hogy ezek a kérdések elhangzottak a Parlamentben, részben, hogy a képviselőtársak, akik ez iránt érdeklődnek, tájékoztatást kapjanak, részben, hogy a szélesebb közvélemény is és az érintettek is tájékoztatást kapjanak. A kérdések egy része eleve olyan volt, ahol csak tájékoztatót kellett tartani az államtitkár úrnak, számokkal válaszolni a feltett kérdésekre, azonban a kérdéseknek egy része a jelenlegi helyzet diagnosztizálására vonatkozott, én ebből a szempontból továbbr a sem tartom megnyugtatónak a helyzetet, hiszen azok, amiket az államtitkár úr elmondott a válaszában részben a technikai feltételek biztosítására, egy jövőbeni helyzetet vázoltak föl. Azt mutatták, hogy vélhetően az év végéig vagy a
