Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 26. kedd, a tavaszi ülésszak 35. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
2267 Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztel t Elnök Úr! (Közbeszólás a bal oldalon: Halljuk!) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Országgyűlés! A szóban forgó nyilatkozat egy önálló képviselői indítvány formáját öltötte, így is került a képviselőkhöz. Mint ahogy ez ilyenkor szokás, az elnöknek ebben az ese tben az a feladata, hogy a házbizottság általános érvényű határozatára hivatkozva támogatólag ajánlja figyelmébe az Országgyűlésnek a napirendre tűzést. Azonban már volt precedens, nem is olyan régen, ebben az Országgyűlésben, mikor egy olyan indítvány ker ült az Országgyűlés elé, amely jogszabálysértést tartalmazott volna, hogyha azt abban a formában az Országgyűlés elfogadja. Megítélésem szerint jelen esetben is erről van szó. Ezért én tisztelettel kérném az elnök urat, hogy hívja össze a házbizottságot, s a házbizottság vitassa meg ezt a kérdést, és ennek alapján tegyen majd javaslatot a Háznak a napirendre tűzés ügyében. Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.) (10.30) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Hack Péter a Szabad Demokraták Szövetsége részéről – nyi lván ugyancsak ügyrendi kérdésben. Ügyrendi kérdésben felszólaló: Dr. Hack Péter (SZDSZ) HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Igen, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én is arra szerettem volna emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy néhány héttel ezelőtt egy önálló képvis elői indítvány napirendre tűzése előtt az elnök úr felhívta a Ház figyelmét arra, hogy az a képviselői indítvány, nevezetesen Dénes János indítványa alkotmányellenes, mert olyan ügyben kíván országgyűlési döntést, amely ügyben az Országgyűlésnek nincsen ko mpetenciája. Meggyőződésem, hogy a mostani ügyben ugyanez az elnöki figyelmeztetés ugyanúgy indokolt, mert egy olyan ügyben kéri Kónya Imre, Pásztor Gyula és Füzessy Tibor az Országgyűlés állásfoglalását, amely ügyben az Országgyűlésnek nincsen kompetenciá ja. Ezért ez a nyilatkozattervezet ellentétes a magyar Alkotmánnyal; azzal az Alkotmánnyal (A taps az ellenzék és a kisgazdák soraiban) amelyre hivatkozik Kónya Imre. (A taps folytatódik.) Ennek a ténynek vannak formai indokai is. Eddig a magyar Országgyűl és összesen öt esetben hozott állásfoglalást, azt sem nyilatkozatnak nevezve, kivétel nélkül konszenzusos előterjesztéssel és kivétel nélkül külpolitikai vonatkozású kérdésekben. Olyan a magyar jogrendben, hogy országgyűlési nyilatkozat és ennek az eljárás i rendje – nem szerepel, ezért aggályos önmagában ez a forma is, hiszen egyáltalán nem világos, hogyan történnék ennek a nyilatkozatnak az eljárása, egyáltalán nem világos, hogy mi fog történni ezzel a nyilatkozattal. Ez a nyilatkozat a magyar Corpus Juris ban mintegy idegen test jelenik meg! (nagy derültség) – amelyre többen a "ficam"' szót javasolják (a derültség folytatódik) – , én elfogadom, – amelynek semmiféle jogi és semmiféle politikai jelentősé ge sincsen, hiszen ezt a nyilatkozatot a jelenlévő pártok elnökségei nyugodtan megtehetnék, de a magyar Országgyűlés nem tehetné meg! Azért nem tehetné meg, mert ennek a nyilatkozatnak a tárgya – ügyrendről beszélek, Uraim – arról az ügyrendi kérdésről, ho gy Alkotmányellenes előterjesztést kívánnak a Ház elé tenni, és erre már volt precedens, hogy ilyen ügyben ügyrendi nyilatkozat hangzott el az elnök úr részéről. Most az én részemről hangzik el egy ügyrendi nyilatkozat abban a kérdésben, hogy ennek a nyila tkozatnak a tartalma ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányával. A Magyar Köztársaság Alkotmánya, amelyet önök is megszavaztak, a 31/A szakasz (1) bekezdésében kimondja, hogy a köztársasági elnök személye sérthetetlen és ennek a rendelkezésnek a tartalm át abban találja meg, hogy az elnök ellen bármifajta felelősségre vonás csak az Alkotmányban rögzített módon lehetséges.
