Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A távközlésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - INOTAY FERENC JÁNOS, DR. (KDNP)
2253 Finnországban az állami telefontársaság ugyan működtet egyes községekben helyi telefonrendszert, de a fő feladata a gerinchálózat üzemben tartása, annak a fejlődése és a tökéletesítése. A finn helyzetnél az egyes községek telefontársaságai rácsatlakoznak az állami hálózat gerincvezetékére, a helyközi vonalra – ha helyközi beszélgetést akarnak folytani az előfizetői – , majd a célállomásnál, a hívott félnél szintén ráállnak az ottani magántársaságra. Az elszámolásnál – nem akarom részletezni, húzni az időt – viták voltak, bír ósági ügyek voltak, de végén tisztázták és megoldódott. A fejlődés megoldható természetesen monopóliummal is és megoldható teljes privatizáció mellett is. Viszont a monopólium kizárja a versenyt. A monopólium szinte kiemelt helyzetben van, és bár lehet hat ékony, például a fancia és a német, de mindenképpen költséges. Nekünk a legolcsóbb és szintén hatékony fejlődést biztosító törvényt kell megalkotni. Ezt pedig a szabad verseny biztosítja. Olimpiai bajnokot nem lehet kinevezni, hanem aki azzá válik, annak m eg kell nyernie. Ezenkívül sok, előre meg nem határozott, egymástól független kis, helyi cégek biztosítják a fejlődést az én véleményem szerint. Problémát látok ott, hogy a törvényjavaslat egy csomó olyan dologgal nem foglalkozik, ami előfeltétele annak, a mit rendezni kellene. Az előző napirendi pontnál, az előző témához hozzászóló említette, hogy a koncessziós törvénnyel összhangban kell meghozni az ágazati törvényeket. Ez a törvény a koncessziós törvénynek olyan részeivel, amelyeket a koncessziós törvény az ágazati törvény hatáskörébe utal, egyáltalán nem foglalkozik. Mik a problémáim? Problémám az, hogy mikor van a koncessziónak vége, de főleg: mi lesz az addigra akkumulálódott, megépített vagyonnal? Másik probléma: a koncessziós törvény értelmé ben azt szét kell osztani a koncesszió megszűnése után. Hogy? Felvagdossuk a vezetékeket? Másik ilyen problémám: mi lesz azzal, ami most üzemel, jól vagy rosszul, egy hálózat üzemel egy községben. További problémám az, hogy a távközlési koncepciónál reméle m, arról már letettek, hogy az országot három részre osztják. Ennél rosszabbat én nem tudok elképzelni. Nem előre kell megmondani, hanem az élet hozza ki az egyéni, a különböző helyi, önkormányzati fejlődésből, azoknak az egyesüléséből. Ami még érdekesebb, hogy szó nincs a törvényben és az indokolásban ellentétes javaslatról. Nemcsak arról van szó, hogy az állami vállalatnak előnye lehet, előnyben kell részesíteni, valóban vannak ilyen külföldi szakértők Bobrust is, de nem akarom részletezni, vannak olyanok , akik pont az ellenkezőjét mondják. (19.10) A pénztelen fejlődés szerintem egyedül a finn megoldás, és annyi telefontársaság alakuljon az egyes helységekben szerintem, amennyi tud, vonja be az ottani tőkéket, és alakuljon teljesen függetlenül az állami vá llalattól. Egyet azonban elő kell írni, azokat a szabványokat, amelyeket be kell tartaniuk az egyes egyedi, egyéni vagy helyi telefontársaságoknak, hogy rá tudjanak csatlakozni a gerinchálózatra. Ugyanis Amerikában – ott is maszek telefontársaságok vannak, de – a kapcsolatok megteremtésénél bizony komoly problémák voltak és vannak is. Amire még vissza szeretnék térni, hogy amennyiben megoldódik állami pénzből a gerinchálózat, abban az esetben a helyi összeköttetés és a helyi fejlesztés elképesztően nagy seb ességgel fog megvalósulni. Az állami vállalatnak szerintem feladata az, hogy a helyközi összeköttetést biztosítsa. De nagyon érdekes: Finnországban ez év májusától már lehetséges maszek gerinchálózatot is kiépíteni és üzemeltetni. Ez tehát annyit jelent, h ogy az egyes helyi telefontársaságok választhatnak, hogy melyik kedvező számukra.
