Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 25. hétfő, a tavaszi ülésszak 34. napja - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - FEKETE PÁL (MDF)
2226 FEKETE PÁL (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Dr. Hack Péter képviselőtársam a tövényjavaslat múlt heti tárgyalása során, és az iménti felszólalásában is arról kívánt bennünket meggyőzni, hogy a törvényjavaslat alkotmányellenes, és megteremti a lehetőségét annak, hogy valamennyi magyar állampolgár tökéletes kiszolgáltatottságban éljen egy mindenütt jelenlévő, mindentudó hivatallal szemben. Ezt az állítását, illetőleg az azt alátámasztó érveit hallgatván arra a következtetésre juthatunk, hogy képviselőtársam nem olvasta el elég figyelmesen az előtte fekvő törvényjavaslatot. (Józsa Fábián: Úgy van!) Csak ezzel tudom ugyanis megmagyarázni azt, hogy képviselőtársam olyan tényeket állít, amiket e törvényjavaslat nem tartalmaz, és ezekből olyan alkotmányjogi következtetéseket von le, amelyek nem helytállóak. Miért feltételezi, hogy a törvényben nevesített személyi adat- és lakcímnyilvántartó hivatal olyan adatokhoz fog hozzájutni, amelyek alapján minden egyes magyar állampolgárról mindent tudni fog? Ez ugyanis csak feltételezés . Mert ilyet a törvényjavaslat nem tartalmaz, sőt ezzel ellentétben azt tartalmazza, hogy a hivatal nem ismerheti meg azon nyilvántartások adatait, amelyek részére információt szolgáltattak. Tehát nem tudhatja meg, és nem is fogja megtudni, hogy az állampo lgár például mennyi adót fizet, honvédelmi kötelezettségét teljesítettee. Nem megalapozott az adatrendszerek összekapcsolására történő utalása sem, mert a javaslat 33. §a ezt kifejezetten kizárja. A személyi szám használatával kapcsolatban idézi képvisel őtársam az Alkotmánybíróság azon elvárását, mely szerint csakis meghatározott célú adatfeldolgozásra korlátozott használatú azonosító szám engedhető meg. E feltétel nem teljesítése miatt tartja Hack Péter képviselő úr alkotmánysértőnek a javaslatot. Ezt is kénytelen vagyok megcáfolni, mert az előterjesztő konkrétan leírja, hogy milyen célokra javasolja a személyi azonosító jel belső azonosítóként történő használatának fenntartását, sőt e vonatkozásban alternatív döntési lehetőséget is felkínál részünkre az adóigazgatás és a társadalombiztosítás tekintetében. Természetesen lehetőségünk van a személyi azonosító jel használatát még tovább korlátozni, ez azonban nem teszi a javaslatot alkotmánysértővé. (16.30) Tévedés e törvényen számonkérni azt, hogy például a társadalombiztosítás és az útlevélhatóság milyen feltételek mellett szolgáltathat rólunk adatot. E nyilvántartások ugyanis nem képezik részét a népességnyilvántartásnak, illetőleg a személyi adat- és lakcímnyilvántartásnak, így e kérdések szabályozása nem e törvényjavaslat hatálya alá tartozik. Emlékeztetni kívánok egyébként arra, hogy a társadalombiztosítás vonatkozásában ezt a közelmúltban rendeztük. Helyesen állapítja meg tisztelt képviselőtársam azt, hogy e törvényjavaslat a korábbi Állami Népességnyi lvántartó Hivatal helyett, annak jogutódjaként kívánja létrehozni a Személyi Adat- és Lakcímnyilvántartó Hivatalt, amelynek elnevezése valóban vitatható. A nyilvántartást és a hozzá tartozó infrastruktúrát kezelő, illetve az adatvédelemért felelős szerveze t jogi feltételeinek megteremtése azonban összhangban van az Alkotmánybíróság döntésével, sőt éppen ez a döntés teszi szükségessé. Az Alkotmánybíróság ugyanis tisztában van azzal, hogy a népességnyilvántartás létrehozatala óta e területen mekkora szellemi és technikai vagyon halmozódott fel. Magának a nyilvántartásnak a szükségességét pedig nem kérdőjelezte meg, csupán törvényi feltételeinek megteremtését kívánja. Ezért a hivatal létrehozása csupán jogtechnikai kérdés. Tisztelt Képviselőtársaim! Hack Péter képviselőtársam olyan kérdések rendezését, illetőleg rendezetlenségét kéri számon a Belügyminisztériumon, illetve ezen a törvényjavaslaton, amelyek nem tartoznak e törvény szabályozási körébe. Tudjuk jól, többször felmerült már, hogy az adatvédelmi ország gyűlési biztos intézményének felállítása előtt nincs valódi garanciája az adatvédelemnek. Az a törvényjavaslat azonban már két éve a Parlament elé került, és nem is a Belügyminisztérium felelősségi körébe tartozik.
