Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
196 helyzet alakulhat tehát ki, hogy alig két hónap marad majd ennek a törvénynek a megismerésére és végrehajtására. Tartalmi kifogásaim a következők lesznek – de előbb még néhány szót szólok arról, hogy a törvény, mármint a szövetkezeteket érintő törvények koncepciói milyen gyakorta és milyen sűrűn változtak. A z első koncepciót a Kormány valamikor a nyár elején visszavonta az átmenet tekintetében, hiszen ez a koncepció akkor még csak bizonyos formális tulajdonosi jogosítványokat kívánt adni a szövetkezeti tagoknak. Ennek a – szerintem – nagy eredménynek a kivívá sában nagy jelentősége volt a gazdasági bizottság igen kemény fellépésének: mind a kormánypárti – Bogárdi Zoltánt szeretném itt megemlíteni – , mind az ellenzéki oldalról elhangzott kritikák közrejátszottak abban, hogy a Kormány visszavonta ezt a javaslatot . Aztán új előterjesztés készült, amelyik már lényegesen jobb volt. Majd ezt az előterjesztést a törvényjavaslat vitája alatti időszakban a Bogárdi Zoltán nevével fémjelzett módosító javaslatok teljesen új koncepcióba terelték. Ugyanakkor nemcsak javult ez a törvénytervezet a viták alatt, hanem romlott is – elsősorban azon módosító javaslatok elfogadásával, amelyeket a Kisgazdapárt nyújtott be. Volt olyan módosító javaslat, amely elfogadásra került, amely korábban sem az előterjesztő – tehát a Kormány – , se m egyetlen bizottság támogatását nem élvezte. Ilyen volt például az a módosító javaslat, amelyik megszüntette az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a 10%os fel nem osztható vagyont, de ilyen volt például a 6. § b) pontjára vonatkozó módosító javaslat is, amelyik a törvénybe beemelte azokat, akik öt évig tagjai voltak a szövetkezetnek, illetve ezek örököseit – és ezek számára is lehetővé tette a vagyonnevesítést. Ennek a törvényjavaslatnak a hatását elsősorban az előbb említett 6. § b) pontja a lapján kell megítélni, hiszen ez a javaslat lényegesen kitágította a vagyonnevesítésre jogosultak körét, tehát lényegesen kisebb mértékű vagyonban fognak részesedni majd a szövetkezeti tagok, hiszen sokkal többfelé fog osztódni a szövetkezet vagyona. A Bog árdi Zoltán képviselőtársunk által jelzett módosító javaslatok hatását ez a törvényjavaslat most lényegesen lerontja, hiszen Bogárdi Zoltán módosító javaslatait abból a célból nyújtotta be, hogy könnyebbé, egyszerűbbé tegye a szövetkezeti tagok számára a k iválást, hogy lehetővé tehesse, hogy a szövetkezetek merev struktúráiban a szövetkezeti tagok megtalálják azokat az érdekeket, amelyek nyomán újjá tudnak szerveződni, és ezekből a merev struktúrákból ki tudnak válni, új szövetkezeteket tudnak alakítani, ma gángazdálkodókká tudnak válni. Nem lesz meg azonban a lehetőségük erre abban az esetben, hogyha nagyon kicsi vagyonrészekhez jutnak, hiszen abban az esetben a szövetkezet egészével szemben, vagy a jelenlegi vezetéssel szemben sokkal gyengébb alkupozíciókka l fognak rendelkezni; hogyha árverésre kerül a sor a szövetkezet felosztása, illetve a szövetkezet átalakulása során, akkor sokkal kisebb vagyonrésszel fognak tudni az egyes vagyontárgyakra licitálni. Tulajdonképpen ez a módosító javaslat, amelyik most elő ttünk fekszik, csupán azt fogja eredményezni, gazdasági szempontból megvizsgálva, hogy a szövetkezetek jelenlegi strukúráját konzerválja. Lehetetlenné fogja azt tenni, hogy a szövetkezeti tagok a meglévő érdekeik alapján kiváljanak ezekből a szövetkezetekb ől, hogy új szövetkezeteket tudjanak alakítani. Gondoljanak arra a kedves és tisztelt képviselőtársaim is, hogy ez az év nem lesz egy igazán jó év a mezőgazdaság számára, hiszen ebben az évben a mezőgazdasági szövetkezetek százai fognak csődbe jutni, ebben az évben fog lezajlani a kárpótlás is, és hozzájön még az átalakulás is, amelyet most még tovább nehezítünk, illetve kívánnak majd nehezíteni azok, akik ezt a törvényt megszavazzák. Néhány technikai kérdésre térnék rá, mint ahogy ezt jeleztem. A módosító javaslat lényege az, hogy elgalább 20, maximum 60% mértékben a vagyonnevesítésnél figyelembe kívánja venni a bevitt vagyoni értéket. Maga a módosító javaslat azt hiszem, tiszteletre méltó, azonban nagyon nehezen
