Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
197 megvalósítható. A következők miatt: először is a 6. § – amelyről már beszéltem – vagyonnevesítésben kívánja részesíteni a szövetkezet tagját: azokat, akik legalább öt évig voltak tagjai a szövetkezeteknek, akik helyreállították tagsági viszonyukat, azt hiszem, a 7. § alapján, és akiknek a tagsági vi szonya átlépéssel szűnt meg. A b) és c) pont esetében az örökösöket is be kívánja vonni a vagyonnevesítési körbe. Ezen igények bejelentésére a hatályba lépés után, tehát január 20ától számítva 60 napon keresztül ad lehetőséget a törvény. Ez azt jelenti, h ogy március 20ig van lehetőség arra, hogy azok, akik fel kívánják újítani a tagsági viszonyukat és a többiek, március 20ig jelentsék be ezt az igényüket. Tehát március 20ától április 30ig, ameddig a vagyonnevesítést be kell fejezni, már csupán 40 nap á ll rendelkezésre, 40 napja van a szövetkezetnek arra, hogy megállapítsa azokat a képleteket, azokat az eljárási módokat, amelyek alapján majd a konkrét vagyonnevesítést elvégzi. Gondoljanak arra tisztelt képviselőtársaim, hogy ha így elhúzódik a vagyonneve sítésre való igény bejelentése, abban az esetben – tehát minél később kerül sor a vagyonnevesítés konkrét formáinak meghatározására – annál kevesebb esélye lesz majd a szövetkezeti közgyűlésnek, vagy a szövetkezeti tagoknak arra, hogy a vagyonnevesítés mód járól vitatkozni tudjanak. Például, hogyha április 29én történik majd meg az a vagyonnevesítő közgyűlés, amelyiken a vagyonnevesítés mértékéről szavazni kell, abban az esetben én igazán nem is tudom, hogy milyen vitára lesz ott lehetőség, hiszen számomra nem világos, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha április 30ig nem történik meg a vagyon nevesítése. Tulajdonképpen, ha április 29én tartja meg a szövetkezet a vagyonnevesítő közgyűlését, abban az esetben a szövetkezeti tagság számára nem lesz lehetősége annak, hogy valamilyen vitát folytassanak ott. Nyilvánvaló, hogy ezeket az igényeket ugyanúgy, mint a kárpótlás esetében, az utolsó pillanatban, az utolsó napokban fogják a jogosultak bejelenteni. Sajnos, a módosító javaslat nem tartalmazza, hogy az egyko ri vagyonbevitel igazolásának, illetve a vagyonbevitel alapján történő vagyonnevesítésre vonatkozóan milyen határidő áll rendelkezésre az igénybejelentésre. Ha jól értelmezem ezt a törvényt, akkor azáltal, mivel nem szab határt a vagyonbevitel igazolására vagy a vagyonbevitel utáni vagyonnevesítés igényére, tulajdonképpen lehetővé teszi azt, hogy a vagyonnevesítő közgyűlés előtti napon is még lehessen benyújtani erre vonatkozó igényt. Milyen problémákat vet ez fel? Vizsgáljuk ezt meg annak a szemszögéből, h ogy a módosító javaslat nem tér ki arra sem, hogy ki jogosult eldönteni azt, hogy a bevitt vagyon értékére vonatkozó bejelentést ki bírálja el. Például ki bírálja el azt, hogy valóban megfelele a vagyonnevesítésre jogosultnak az az állítása, miszerint ő v alamilyen vagyonbevitelt teljesített a szövetkezet felé? Ki jogosult elbírálni azt, hogy a bevitt vagyonnak valójában milyen értéke van? Képzeljük azt el, hogy ha az egyik szövetkezeti tag a szövetkezetesítés idején – mezőgazdasági szövetkezetről van itt s zó – bevitt egy lovat, és hasonlóan hozzá, a szomszédja is bevitt egy lovat a szövetkezetbe, akkor ma, 1992ben ki fogja eldönteni azt, hogy az egyik ló, amelyik mondjuk csánkpókos volt, kehes volt, vagy rossz gebe volt, az mennyit ér a másik lóhoz képest, amelyik viszont egy valóságos pegazus volt. (Derültség.) Gondoljanak arra tisztelt képviselőtársaim, hogy még a kárpótlási törvény sem vette magának a bátorságot, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntését valamilyen fórumra bízza, hanem maga a törvényjavas lat alkalmazott átalányokat. Megmondta, hogy egy aranykorona föld mennyit ér, hogy egy négyzetméter lakás mennyit ér, sőt most ugye itt a kárpótlás második ütemében az egy karátnyi arany értékére is valamilyen átalányokat próbálunk meg megfogalmazni. Tehát , hogy ha ez így belekívánkozik a törvénybe mindenképpen – ez a módosító javaslat – , akkor azt hiszem, hogy nem kerülhetjük el annak a szükségességét sem, hogy a tisztelt előterjesztők megállapítsák, hogy egy csánkókos lónak mennyi az értéke egy pegazushoz képest. Egyébként nagyon várom a tisztelt előterjesztők erre vonatkozó javaslatait. (Taps.) Tisztelt Ház! Mi a helyzet akkor – kérdezem – , ha jogvita keletkezik? Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a szövetkezet fog dönteni, lévén, hogy mást el sem tudok k épzelni jelenleg. Ha jogvita
