Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 11. kedd, a tavaszi ülésszak 4. napja - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP)
185 Csorba Béla úgy döntött, hogy a Jugoszláviában folyó értelmetlen és gyilkos etnikai konfliktusban nem hajlandó részt venni, ezért megtagadta azt, hogy a szerb hadseregbe, "leánynevén" a jugoszláv néphadseregbe való behívó parancsnak engedelmesk edjék. Tette ezt úgy, tisztelt Ház, hogy nem menekült el külföldre, mint mások, hanem ott maradt szülőfalujában, Temerinben, ahol az utcán őrizetbe vették a múlt héten. Csorba Béla ezzel az aktusával néhány nagyon fontos dologra hívta fel a figyelmet. Első sorban arra, tisztelt Ház, hogy a KeletEurópában eluralkodott véres nacionalizmusok kereszttüzében a legvédtelenebbek a nemzeti kisebbségek. A nemzeti kisebbségek a volt Szovjetunió területén, a volt Jugoszlávia területén és másutt a nagyobb etnikai csopo rtok véres konfliktusainak ártatlan áldozataivá lesznek, és részei egy olyan szituációnak, amelynek a mellékes következményeit a menekültprobléma formájában Magyarországon is érezhetik azok is, akik még nem vették észre, hogy a szomszédban háborús konflikt usok vannak. Csorba Béla bátor aktusa, együtt azoknak a más szerbiai erőknek a bátor akcióival, amelyek fellépnek a háború ellen, amelyek fellépnek az etnikai elnyomás ellen, minden tiszteletünket megérdemlik. Különösen abban a ké ptelen helyzetben, amikor több hónapi vérontás és zűrzavar után a háborús konfliktus kiváltó oka, azaz a horvátországi szerb kisebbség ügye éppen úgy áll, mint a konfliktus kezdetekor, azaz sehogy. Meg kell mondani, tisztelt Ház, hogy azok az emberek, akik az egykori Jugoszláviában visszautasítják a részvételt az értelmetlen és szörnyű háborúban, amely elsősorban a civil lakosságot sújtja, ezek azok az emberek, akik a demokrácia szellemét képviselik KeletEurópában, nem pedig a csetnikek és az usztasák. Meg kell mondanunk azt is, tisztelt Ház, hogy ebben a helyzetben megvilágosodik valamennyiünk előtt, hogy mi az értelme a lelkiismereti szolgálatmegtagadásnak, mi az értelme a polgári engedetlenségnek, mi az értelme a hősi tanúságtételnek egy erkölcsi eszmény mellett. Ezen kívül, ami a dolog politikai részét illeti, gondolom, a Ház minden oldala egyetért abban, hogy amennyiben a Kormány lépéseket tesz Belgrádnál Csorba Béla kiszabadítása érdekében, a Ház minden oldalának támogatását fogja élvezni. Köszönöm szé pen. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Rendkívüli ügyben kért felszólalásra lehetőséget Paszternák László a Magyar Szocialista Párt részéről. Tessék! Napirend előtti felszólaló: Paszternák László (MSZP) PASZTERNÁK LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm a szót. Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak üdvözölni tudom, hogy a tisztelt Ház bármelyik részéről aggódó gondolatok fogalmazódnak meg milliókat érintő kérdésekről. Ezért is vártam a közelmúltban nagy érdeklődéssel – amelyen sajnos nem lehettem jelen – Solt Ott ilia üdültetéssel kapcsolatos interpellációját, de még inkább az arra adható miniszteri választ. Hangsúlyozom, igen tisztelem Solt Ottiliát, ezért sem hagyhatom, hogy akár ő, akár a tisztelt Ház áldozata legyen egy rosszindulatú vagy szándékosan bevezetett információnak. Az interpelláció látszólag a kedvezményes üdültetésről szólt, az az iránti aggodalmat hangoztatta Solt Ottilia, valójában, mint már sokszor, sajnos az MSZOSZ ostromlását és lejáratását célozta meg. Így aztán érthető, hogy az a nemes hevület , amely ez ügybe vetett hit alapján Solt Ottiliát fűtötte, csak úgy volt megalapozható, ha jól félreinformálják, ha nagyvonalúan bánik a tényekkel, és ami nem vág bele a koncepcióba, azt vagy elhallgatja vagy egyszerűen kijelentésekkel pótolja. Mi a tény, tisztelt képviselőtársaim?