Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 5. kedd, a tavaszi ülésszak 27. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KERESZTES K. SÁNDOR, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter:
1818 Másodszor – és ez a legérdekesebb: az eltelt időben többen megkerestek – és köztük par lamenti képviselők is – , hogy ezt az ügyet megnyugtatóan kellene rendezni; itt gondoltak elsősorban a természetes tavainkra – Balaton, Velencei tó – és a természetes vízfolyásokra, hogy itt az elektromos halászatot valamilyen módon tiltsuk be. Én most erre teszek kísérletet, bízva abban, hogy ön megnyugtató választ fog adni. Harmadszor pedig: az elmúlt időben újabb problémák is fölmerültek. E rövid bevezető után, miniszter úr, engedje meg, hogy rögtön a kérdésekre térje rá , tudniillik az előző interpellációm, gondolom, a rendelkezésére áll. Az első kérdésem: mióta áll a KTM rendelkezésére az a jelentés, amely hitelt érdemlően bizonyítja az elektromos halászat ártalmatlanságát? Másodszor: ha van önöknek ilyen dokumentumuk, m iért nem küldték el az érintetteknek – már csak a megnyugtatás végett is. Harmadszor: ha nincs ilyen kutatási jelentés, akkor a törvény adta jogával élve, miért nem tiltatta be a természetes vizek elektromos halászatát? Negyedszer: természetvédelmi szempon tból elfogadhatónak tartjae olyan helyek lehalászását – elsősorban elektromos halászóeszközökkel – , amelyek a halak búvóhelyéül és ívóhelyéül szolgálnak. Ötödször: a halászat egyik legfontosabb feladata a másodrendű halak eltávolítása a vízrendszerből – t ermészetesen nem én mondom, ez egy jelentésben szerepel. Elfogadhatónak tartjae ezt az elvet miniszter úr? Hatodszor: helyesnek tartja ön, hogy a halászok a telepítési költség 3%át viselik, míg a kifogott hal mintegy fele jut rájuk? Mivel magyarázza a mi nisztérium a természetes vizek évrőlévre csökkenő kifogott hal mennyiségét? Nyolcadszor: az előző kérdéshez kapcsolódva, mi az oka, hogy egyre kisebb arányban található elsőrendű hal a természetes vizekben? Kilencedszer: az úgynevezett fehér hal után miér t nincs telepítési kötelezettsége a halászoknak úgy, mint ahogy van a horgászoknak? Ezt ki állapította így meg? Tisztelt Miniszter Úr! Most rátérnék az említett újabb problémákra, ami az előző interpelláció után felmerült. Ön szerint is egyedül úgy lehet m egelőzni az angolna pusztulását, ha a Zala folyó torkolatát teljes szélességében lezárják, ezzel megakadályozva a halak vonulását ívóhelyükre, és a siker növelése érdekében a torkolat előtt villanyhalászhajóval szűrik a vizet? Miért nem használják a jól b evált és elfogadható szelektív varsát, amely csak az angolnát tartja vissza. A nyári halpusztulás óta miért nem készültek fel az angolna megfelelő visszatartására? És végezetül, engedje meg, hogy megkérdezzem: miért akarják az új halászati törvényben eltör ölni az állami jegyet és a fogási naplót? Nem tartja ezt veszélyesnek? Várom válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellációra Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter úr válaszol. Keresztes K. Sándor környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter válasza KERESZTES K. SÁNDOR, környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Engedtessék meg, hogy az érdemi válasz előtt két megjegyzést tegyek. Először: feltétel ezem, hogy képviselőtársam sem gondolta komolyan, hogy erre a kérdéscsokorra itt öt percben érdemi választ tudok adni – ez egy biológiaóra vagy egy TITelőadás témája lehetne. De gondolom, nem is ez volt a célja, hanem más. Hogy mi, azt csak sejteni tudom abból, hogy ebben
