Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 5. kedd, a tavaszi ülésszak 27. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
1815 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A közelmúltban nemc sak szakmai körökben kavart igen nagy vihart a megyei bíróságok elnökeinek kinevezése, ahol is a bírói tanácsok véleményezési jogköre némiképpen csorbát szenvedett. Nem szeretném ezt a továbbiakban előhozni, felesleges az idegeket tovább korbácsolni, azonb an úgy gondolom, ez a bírói kar presztízsét semmiképen nem növelte. A törvényhozás gyakorlata a jogállamiság felé haladva kiszélesíti a bírói felülvizsgálat intézményét – nagyon helyesen – , erre megvannak a jelek a munka törvénykönyvénél, a közigazgatási b íráskodás bevezetésénél, a csődeljárási törvény alkalmazásánál, amely újabb terheket ró az amúgy sem túl jó infrastruktúrával felszerelt bíróságokra. (15.30) Az első lépést 1990ben megtette az Országgyűlés a bírák és ügyészek előmenetelét szabályozó törvé ny megalkotásával, valamint az ezt módosító 1991. évi LXXVIII. törvénnyel, azonban a miniszter úr annak idején bevezetőjében említette, hogy ez a bérfejlesztés egy első lépés annak érdekében, hogy a bírák – független státuszukat megtartandó, egyéb anyagi e llenszolgáltatásoktól megóvandó – nyugodtan dolgozhassanak, és ez az emelés változatlanul követni fogja az infláció ütemét. Sajnálatos módon ez az utóbbi két évben már nem így alakult, ugyanis a tavalyi 36%os és az idei várható 30%os infláció az anyagi m egbecsülésüket majdnem hogy a korábbi szintre ejtette vissza. Ami még kirívó ebben az esetben az az, hogy egy 12 éves gyakorlattal rendelkező bíró és egy kezdő bíró javadalma között mindössze 6 ezer forint a nettó különbség. Nagyon kívánatosnak látszana eg y olyan gyakorlat megteremtése, amely a bírói testületet mind gazdaságilag, mind politikailag teljesen függetlenítené, és valóban egy olyan államhatalmi ágban dolgozóknak a rendszerét teremtené meg, amely csak a törvényeknek alárendelten dolgozik. Ez a kér dés lényege, amely szerint érdeklődnék tisztelettel, hogy a kormányzat, illetve a tárca a közeljövőben ezen ellentmondás feloldására tervezie és milyen intézkedések bevezetését. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Az interpellác ióra dr. Balsai István igazságügyminiszter úr válaszol. Dr. Balsai István igazságügyminiszter válasza BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Örülök, hogy nem kívánt ré szletesebben kitérni az interpellációja elején, annak első két bekezdésében írtakra, ezért én is csak röviden reflektálok. Egyrészt úgy érzem, engem igazol, amit ön – aki jogász foglalkozású képviselő – félreértésként, és nyilván a törvény elolvasásának hi ányában idéz, hogy tudniillik a bírói tanács előzetes állásfoglalását több kinevezés vonatkozásában figyelmen kívül hagytam. Meg kell önt nyugtatnom, hogy a bírói tanácsnak ezekben a kinevezésekben nem volt, illetőleg egy helyen volt szerepe – tehát a félr eértéseket és azokat az ön által nagy viharkeverésnek minősített eseményeket nagyjából ezek a félreértések indukálták. De hagyjuk ezt a témát – azt hiszem, hogy erre volt alkalmam máshol, szélesebb nyilvánosságot is feltételező helyen nyilatkozni. Azt hisz em, hogy nem a bírák presztízsének csökkenéséről volt szó ebben az esetben, hanem – így, utólag, nyugodtan mondhatom – egy politikai kampányról, amely természetesen elsősorban a Kormány, és személyemben annak egyik tagja ellen irányult: megpróbálták a bíró i kart, megnevesítve, szembeállítani az önök által – egy ellenszavazattal, majdnem 100%kal – elfogadott törvény szabályos, szó szerinti végrehajtása körében felhasználni, de ez nem sikerült. Örömmel jelenthetem önnek és a tisztelt Országgyűlésnek is, hogy szó sincsen arról, hogy a bírói kar, úgy egészében vagy akár csak részeiben is, szemben állna és a presztízsét e körben bármilyen mértékben is csorbította volna ez a kampány.
