Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. február 10. hétfő, a tavaszi ülésszak 3. napja - Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
178 Az élelmiszervilágpiac nem piac. Nyugaton is kvóták, protekcionista rendszerek uralkodnak, a hazai sem sokban különbözik ettől, nemcsak azért, amelyeket már felsoroltam, hanem a következők miatt sem. A hazai ellátás biztonsága vagy vélt érdekei érdekében a Kormány a kivitel korlátozásával, sőt a kivitel tilalmával az elmúlt esztendőben is többször is drasztikusan csökkentette az alapanyagtermelők, a termelők piacra jutásának esél yeit, és ezzel a termelők bevételeit is. Azt gondolom, hogy az agrárpiaci rendtartás törvénybe iktatása nélkül és hatékony működtetése nélkül tehát a legalacsonyabb ár meghatározása nem több, mint egy reménysugár, amire szüksége van a termelőknek, és én az t kérem, ettől legalább ne fossza meg Bakó képviselő úr javaslatára – a költségvetési bizottság egyetértésével – őket a Parlament. Soós Károly Attila és Kuncze Gábor képviselőtársaimnak teljesen igazuk van, amikor a 2,8%os zsírtartalmú tej áremelekedése e llen tiltakoznak. Az idősek és a gyerekek érdekeit azonban más eszközökkel kellene megvédeni vagy teljesen más konstrukcióval. Az év eleji tejáremelkedést elsősorban a fogyasztói árkiegészítés megvonása eredményezte. 1992. január 6ától ugyanis a Parlament megvonta a literenkénti 2,50 forintos támogatást a 2,8%os zsírtartalmú tejet fogyasztóktól, és ők ehelyett részben nem kaptak semmit, részben nagyon keveset. A szociális háló kiépítésével, a sokgyermekes családok fokozottabb támogatásával, a nyugdíjak re álértékének megőrzésével kellene biztosítani, hogy hozzájuthassanak a tejtermékekhez. A rohamos áremelkedések miatt ugyanis – sajnos – nem lehet már a tejet sem megtermelni a régi áron. Az ellátás stabilitása érdekében biztosítani kell a termelők költségei nek megtérülését is. Hadd utaljak itt az előbb elhangzottra: a fehér kenyér fix árára. Az ár szabaddá tétele csak az egyik lehetőség, nem is a legjobb lehetőség. A Parlament viszont a támogatás megvonásával ezt az utat választotta. Köszönöm megtisztelő fig yelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Mélyen tisztelt Országgyűlés! Eddig tartott az írásban jelentkezettek felszólalása. Megjelent a monitoron dr. Szigethy István képviselő úr neve. Megadom a szót. SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Országgyűlés! Ungár Klára felszólalására szeretnék reagálni, tekintve, hogy sokakat érintő és nagyon irritáló kérdésről van szó. Ahogy Ungár Klára hivatkozott rá: rendkívül komoly jogalkotási mulasztás okozott nagyon komoly feszültségeket. Itt van a ke zemben a "168 óra" újságváltozata. Ebben is többek között elmondják, hogy 5070 ezer forintos lakbéreket közöltek, amelyek, nyilvánvaló, teljesen irreálisak – bár nem biztos, nem tudom, de a jelenlegi körülmények között kivihetetlenek. Nos, a mulasztásra s zeretném felhívni a figyelmet és arra, hogy eléggé félretájékoztatták a lakosságot ebben a kérdésben, és emiatt, bizony, kemény viták vannak. A Minisztertanács 13/1990. MT számú rendelete, amely 1990. január 31én kelt, a kérdésről annyit tartalmaz, hogy e zeknek a lakásoknak a bérét 1992. január első napjától a bérbeadó és a bérlő szabad megállapodása határozza meg. Ennyi – és nem több. A probléma ott jelentkezik, hogy ezt sokan úgy értelmezték, hogy a korábbi lakbérrendezésekhez képest most szabad bérközlé sre van lehetőség. Ez óriási félreértés, és sajnos, a Belügyminisztérium részéről nyilatkozó magas beosztású személy sem a legtökéletesebben válaszolt erre a kérdésre. Itt ezt akkor lehetett volna rendezni, ha a Kormány letesz a Parlament asztalára egy tör vényjavaslatot a lakáskoncepció keretében, vagy esetleg saját maga hoz egy újabb módosítást ehhez a kormányrendelethez – megjegyzem: jobb lenne törvényszinten – , amely rendezné azt az eljárást, hogy tartós jogviszonyt hogyan lehet megváltoztatni az adott h elyzetben – gondolok csak
