Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 5. kedd, a tavaszi ülésszak 27. napja - A nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szabad György): - KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár:
1769 A 3. pontban az alkotmányügyi bizottság a törvényjavaslat 51 – 70. paragrafusainak számozását kívánja módosítani, mégpedig 53ról 72es paragrafus számokra. A 72. és 88. paragrafusok számozását 73 – 89. paragrafusokra kívánja megváltoztatni. Eze n túlmenően és ezek következtében a törvényjavaslat szövegében előforduló hivatkozások az új számozásnak megfelelően értelemszerűen változnak. Miniszter úr egyetérte a módosítvánnyal? KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Igen. ELNÖK (Szabad György) : Igen. Az Országgyűlés egyetérte? Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés – 4 államtitkári szavazattal – 206 szavazattal 3 ellenében a módosítványt elfogadta. Megkérdezem ezek után az érdekelt bizottságok tisztelt elnökeit, illetve Kiss G yula munkaügyi miniszter urat, hogy sor kerülhete a végszavazásra. (Igen.) Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem tehát az Országgyűléstől, hogy a már elfogadott módosító javaslatokkal együtt elfogadjae a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényjav aslatot. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a törvényjavaslatot 134 szavazattal – 4 államtitkári szavazattal együtt – 72 ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta. (10.20) A nemzeti gondozásról szóló törvényj avaslat általános vitájának megkezdése ELNÖK (Szabad György) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 5057es számon kapták kézhez képviselőtársaim. Megadom a szót Kelemen Andr ás államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kelemen András népjóléti minisztériumi államtitkár KELEMEN ANDRÁS, DR. népjóléti minisztériumi államtitkár: Tisztelt Há z! Amikor a mai napon belefogunk az 5057es számon önök előtt fekvő törvényjavaslat megtárgyalásába, mely a nemzeti gondozásról szól, akkor egy hosszú jogszabályalkotási folyamat kiteljesedése jut elérhető közelségbe: a kárpótlási jellegű jogszabályok szél es körére gondolok. A nemzeti gondozással összefüggő kérdéskör ennek a rendezési folyamatnak mind az elején, mind a végén megjelent, jelezvén azt, hogy az önkényuralmi rendszerekben elszenvedett súlyos állampolgári bántalom – éppen annak jogtalanságából fa kadóan – nem vizsgálható részrendelkezések halmazaként, hanem egy törvényhozási egységet kell képezzen. Ez a helyzet okozza azt a késedelmet, amelyről mindenekelőtt szeretnék most beszámolni, de amely, úgy látszik, elkerülhetetlen volt, hiszen az igazságos sághoz csak valamelyest is közelítő rendezést az idevágó jogszabályalkotás egészének áttekintésével lehet csak létrehozni. Ezért van az, hogy a nemzeti gondozás és a vele kapcsolatos nemzeti ellenállás kérdése a kárpótlás épületének alap- és záróköveként t ekinthető, vagy legalábbis az alap- és zárókő környékén elhelyezkedő részként. Vegyük sorra, mi történik! Kiindulópontunk az egyes nyugdíjak felülvizsgálatához szükséges adatszolgáltatásról szóló 19/1991. (IV.9.) országgyűlési határozat, amelynek b) pontjá ban az Országgyűlés felkérte a Kormányt, hogy 1991. július 1jéig terjessze az Országgyűlés elé a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslatot, a c) pontban pedig arra, hogy 1991. július 1jéig nyújtson be törvényjavaslatot a nemzeti antifasiszta ellenállás i mozgalomban résztvevők elismerésének és ellátásának egységes rendszeréről. Az ugyanezen a napon kihirdetett, egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló 1991. évi XII. törvény
