Országgyűlési napló - 1992. évi tavaszi ülésszak
1992. május 4. hétfő, a tavaszi ülésszak 26. napja - A lágymányosi Duna-híd és csatlakozó úthálózata megvalósításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
1739 Vitatkozhatunk tehát arról, hogy a főváros megtette mindent, hogy olyan határozati javaslat kerüljön elénk, am i alapján dönteni lehet. De ne haragudjanak, az olyan típusú vitával, amely azt fogalmazza meg például, hogy a híd kijelölése valamilyen pártállami taktika volt, nagyon nehéz mit kezdeni. Ennek a hídnak a helyét már 1917ben, amikor még nem volt semmilyen pártállam, kijelölték, és a Közmunkák Tanácsa már tárgyalt ennek a megvalósításáról, és a 40es években konkrét terv volt ennek a hídnak a megvalósítására, csak a világháború tette lehetetlenné. Azzal a műszaki ténnyel kell tisztában lenni, hogy Budapest s ugarasgyűrűs városszerkezettel rendelkezik, és ez azt eredményezi, hogy a kelet – nyugat közötti forgalmat a városközpontban koncentrálja. Emiatt a koncentráció miatt, túlzsúfoltság miatt hídjaink úgy viselkednek, mint egy trombózisos ér, amely vagy nagyon lelassítja a véráramot, vagy egyáltalán megszünteti. Itt arra van lehetőség – és itt a két híd kérdése merül fel – , hogy ha egy ér el akar záródni, akkor a rögöt el lehet távolítani vagy pedig ki lehet tágítani az eret. Sajnos, hídjainkat nem lehet kitágít ani, nem lehet az elzárult forgalmat megszüntetni – sajnos. Egy lehetőség van: ezeket a hidakat ki kell kerülni, tehát egy operációt kell végrehajtani. Amenynyiben egy trombózisos ér a szívben van, hiába végzik el az operációt a lábban, a beteg meg fog hal ni – tehát az elzárandó érhez nagyon közel kell az operációt megvalósítani. Ha végignézzük Budapest térképét, láthatjuk, hogy aránytalanság van az északi és a déli félteke között: észak sokkal fejlettebb, infrastrukturálisan sokkal ellátottabb, a déli rész hidakkal is, de egyéb közlekedési ügyekben is sokkal fejletlenebb. Igaz az, hogy a Galvanihíd kibővíti a várost és egy új területet tesz értékesebbé, de figyelembe kell venni azt is, hogy ha ennek a trombózisos állapotnak az oldására kerül sor, akkor a b első városmag is felértékelődik, csökken a környezeti terhelés, csökken a zsúfoltság – ez ugyanúgy egy rehabilitációt tesz lehetővé. Ezért kérem tehát, hogy amikor módosító javaslatomról szavaznak, vegyék ezt figyelembe. Javaslatom nem azt célozza, hogy mo st elkötelezze magát az Országgyűlés a Galvanihíd megépítése mellett. Javaslatom azt célozza, hogy ezek nem alternatívák, a két hídra különkülön szükség van. Most döntsön a lágymányosi híd mellett, de minél előbb legyen meg a feltétel, hogy a Galvanihíd építése is megkezdődjön. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megadom a szót dr. Török Ferenc képviselő úrnak, SZDSZ. (18.10) Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! 5635ös szám alatt k apcsolódó módosító javaslatot terjesztettem elő az országgyűlési határozathoz. Néhány szóval szeretném megindokolni. Elöljáróban előadnám azt, hogy Schiffer képviselőtársam itt nagyban ecsetelte a Galvani hídnak a szükségességét. Én csak alá tudnám húzni e nnek a nagyon fontos kérdésnek az eldöntését. Az sem vitás, hogy nagyon sok környezettanulmány, beruházási tanulmány és egyéb foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az együttes jelentésnek is körülbelül a háromnegyed része olyan módosító indítványokat tartalmaz, amely a délpesti Duna hidakról beszél. Én azt hiszem, hogy senki előtt sem lehet vitás, hogy a két híd DélPesten mindenképpen szükséges. Az sem kétséges, hogy egy olyan országgyűlési határozat, amely kötelezettséget jelentene a költségvetésnek két híd me gépítésére vagy költségvetési támogatást igényelne, ez nem járható út. Én egyébként nem lennék nagyon szomorú, ha ezt meg lehetne valósítani, de nyilvánvaló, hogy a költségvetés jelenlegi helyzete ezt nem teszi lehetővé.
